Van a hang,
a Hangtalan,a
hangtalan lélek,Zajtalan.
Van a szó,a
meg nem szólaló
van a lélek,mely sokszor
sötétbe téved.
Ott jársz és
hangtalan a világ.
Szólni nem bírsz,mégis valami
ott benn zajlik.
Kavar,sodor záródva-hangtalan,míg
egy nap partot nem érsz.
Kiérsz,egy homokos,kietlen part vár.
Akkor-ott,nem tudni,üvöltenél e,sírnál vagy zokognál,
mégse tudod,hogyan,
Hangtalan.
Se nem félsz,se nem szeretsz
A lélek üres térben lebeg.
Fájóan üres de közben gyönyörűen zengene-bongana,mégis
Hangtalan.
Hangtalan zeng,
a lélek börtönében egy hárfa peng.
A Szeretetről játszik majd egyszer csak:
elhallgat.
Hangtalan.
Hangtalan.Ez van most.
Zajtalan.
Több napja: csendben kavar a Hangtalan.
Szó többé nincs...zajtalan...csend...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése