Sokáig nem fogom csinálni.Nem mert feladom,hanem mert úgy néz ki,nem tudom csinálni.Nem mondanám ezt próba nélkül,de 2 hónap-3 mögöttem van. Felesleges kínlódás,meddő ügy.Egyáltalán az se biztos,hogy a pályára születtem.Sőt,biztos,hogy nem.
Nagyon a szélén vagyok,hogy ebből lesz egy lépés,módosítás..s hogy végighúzom e júniusig még az se teljesen biztos.Naponta rám jön a sírás,s hulla vagyok,mentálisan és fizikailag is.Nyugtalan vagyok,homeopátiás és egyéb gyógynövényes bogyókat szedek.
Nos,péntek..értekezlet.5re értem haza,fél6-6ra végül.Még bementem a gofrishoz,2dl forró tea,egy lekváros gofri és fagyhideg.Örültem,hogy végre haza értem.
Előadtam anyáéknak,hogy már azon agyalok,lehet idő előtt lelépek..mert nem bírom.S persze vállalom a döntés súlyát. Gondok,gondok,telis-tele s nem tudom a folyamatokat visszafordítani.Nem erre a pályára születtem,s meg vagyok lőve.Az önbizalmam is -eddig se volt a toppon-de most végképp katasztrófa.Minden!
Semmi jó nincs..alig találok jót,egy kis örömöt,poént,pedig kell tudni mert az időre-hosszára kihozza az embert a nyugtalanság sarából.
Tényleg ott tartok legjobb egy tábla csoki és a forralt bor.:)A többi meg túlélés..talpon marad az ember vagy feladja.Az elkeseredés sokszor nagyon arra húz..ahogy jövök haza a buszon,sírás fojtogat néha és zavarog az agyam...lelépjek,ne lépjek,hogy fogom júniusig kilábalni.Később jól jöhet viszont még,ha leszek elég erős és kitartó s ha lehetőségem van,végignyúzom a témát.(pozitív pont lehet a jövőre nézve) Alapjaiban anya szerint is egészen kitartó,masszív vagyok,amibe belefogtam eddig végignyúztam foggal-körömmel,de most...most érzem először azt,hogy meg tudok törni.Hogy annyira ki tudok du.ra akadni minden áldott nap,hogy ott hagyom a picsába.
No,mindegy,szóval péntek.Végre haza értem.Benyomtam egy jó nagy bögre forralt bort,máris megjött a viccelős kedvem..poénkodtam,rihegtem-röhögtem,jött még egy kis rozé,szaloncukor...hulla fáradt voltam,teljes ko.Már se sírni nem volt energiám,kedvem,se semmihez.
Anya is mesélte a kis munkahelyi gyp-s történeteit.1óra se telt el sírva röhögtünk.
Amikor a Julcsi neki megszólalt,hogy 'jajaj,nem tudom' :))))):P pedig a Bettina súgott neki. (ő egy Down-kislány)...én is tele vagyok sztorikkal.Néha kínomban röhögök,néha viszont...persze a gyerek,kiscsajok....azért vagyok ideges,mert ön ideges.
Persze,nem szabadna,s tudom,mennyire érződnek az emberről a hangulatok,de nem biztos,hogy nem tudok nem idegbeteg lenni ebben a közegben.Az is tény,hogy sokáig nem fogom csinálni.Érzem.Tudom.Meglátjuk,mit hoz a jövő.Teljesen kikészülni viszont úgy döntöttem,nem fogok.
Lesz ebből még itt egy asztrológiai elemzés egy megfelelő jó asztrológusnál,az hétszentség.Nagyon érzem,hogy jó lenne,mostanában lenne ideje.Eddig nem izgatott.Az aura-fotót már megléptem,megismerkedtem vele,pont akkor mikor annak volt ideje...most jöhet a következő útkeresős lépés.
Úgy néz ki,jó ideje kapom a keményebbnél keményebb feladatokat,s lehet ez egy ideig így is lesz,erősít az élet.Keményebbé,ellenállóbbá tesz.Már most képes vagyok felemelt hangon kommunikálni."Ne üvölts!" Ja,bocs,megszoktam.Munkahelyi ártalom.(bár ott se kéne,de muszáj,s lehet a kiscsaj ideges mert én ideges vagyok;tudom,nagyon átmegy,de nehéz ezzel bánni)
Mondjuk emellett persze jó,ha marad egy kis lélek és szív is,azokat meg előhozom amikor tudom,meg reiki-n; ha az nem lenne,már lehet én se lennék; ott van olyan,akinek úgy örülök,mint soha senki másnak és ölelésig ugrok a nyakába :),most a héten nem tudtam türtőztetni magam:).Magamon is meglepődtem,hogy fúha,de megnyíltam,szívvel ..aztán majd egyszer csak lesz jobb,minden.De ehhez meg kell járni a poklot,valameddig,ameddig az élet adja.
Nem tudom,később mi lesz,mi fele fogok fordulni ... Pest,esetleg továbbtanulás,külföld,nem tudom,de muszáj lesz valamit kitalálni.Sürgősen!
Az a gond,minden ami érdekel vagy mozgatja a fantáziám,Pesthez kötődik,hát menni kell..most is jött egy értesítés egy Művészetterápiás kurzusról,ilyen akkreditációs önismereti valami,de Pest...közben meg,ha pont ellenkező irányba dolgozok..erre 1óra,amarra 2.
S jó,ha a középpont-városban otthon megpihenek.No,szóval nem egyszerű.
Nagyot pihentem,10ig aludtam,próbálok kikapcsolni lehet elnézek egy moziba vagy valami,le kell vezetődni valami teljesen más,eltérő dologgal...mert aztán újra...újra bele a sűrűjébe,de...most mondom,Felesleges vagyok én ott!
Minek?-tényleg ezt kérdezem.
Akármilyen is ez így...de egyetlen motiváló erőm a pénz,a fizetés.Azon kívül 0.0% belső motiváció,öröm,önbizalom..és ami még keményebb,0% elhivatottságot érzek.Kavargok mint hétszentség.Hol sírok hétközben,hol a forralt bort,tojáslikőrt töltöm magamba,felriadok hajnalban,s gyógynövényekkel alszok...már ha tisztán tudok.Max pénteken jön össze,s hétvégén.
Jó hétvégét mindenkinek!Próbáljatok Ti is pihenni! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése