2013. január 1., kedd

Két utazó

Nos,hát,gondolhatok akár az anyámmal való folyamatos harcaimra..önmagam belső harcaira..a két-fél a rossz és a jó örök és végtelen harcban áll......

Két szótlan árny,
Ki partra száll, jött
Hogy folytassa ősi harcát.
Mögöttük holt évmilliók, őrzik
Küzdelmük régi titkát.

Az egyik bajt hoz és pusztít,
A másik új reményt ad, meggyógyít.
Hol ember él, mindig s mindenütt
Így van ez, így!

Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek majd,
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!

Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én,
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!

Két utazó, rossz és a jó
Jár a végtelen évek útján.
Rég tudják ők, egyik sem győz,
Ám e harc örök végzetük már.

Az egyik háborúkat szít,
A másik elfeledtet minden kínt,
Míg ember él, mindig s mindenütt
Így lesz ez, így!

Nyújtsd a kezed, félek,hogy két
Világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése