....nagyon nehezek.Első aggodalmaim.A tegnapi nap kegyetlen volt.
Kezdődött úgy,hogy szerintem nem jól fogtam meg a műtét után ahogy hazahoztam,s meghúzódott a seb..utána nagyon aggódtam nem szakadt e fel a seb.Remélem nem vált szét a varrat.A helyén benn volt,fél órát majd kijött...minden lépésnél szegény,nagyon sírt.Nyugtalan volt,ugrált,sírt,s közben..tanítvány is volt nálam.Kemény volt ez így....minden összejött.Nagyon nagyon fájt neki.Éjszaka nem aludtam semmit..s most itt vagyunk...2.nap,már nyugisabb,alszik,próbál néha picit mozogni,kapott pár falat kis száraz kaját..folyamatosan itatom ki ne száradjon,de szegény kis jószágom nagyon nehezen viseli ezeket a napokat.
Remélem hamarosan jobban lesz,s nem lesz semmi gond a kis babámmal.
Az éjjel ott feküdt mellettem a földön,nem tudtam aludni...nagyon...nagyon aggódtam.
Holnapra talán jobban lesz..átjön talán öcsém én meg megpróbálok lelépni a tavaszi Natura Napra.Aurafotó stb :-))
Bár...nem szívesen hagyom itthon.Csak ha van vele valaki...
A pszichodokit is lemondtam ma megint...így jött ki...picikisZsebikét nem szeretném mostanában itthon hagyni.Figyelnem kell rá.Megszenvedi ezt az ivartalanítás dolgot.Remélem...tényleg jobb lesz neki később.Bízom benne,hogy jól cselekedtem/dtünk.Megjelentek bennem aggodalmak,kétségek..mintha csak a kis babám lenne.Az első.:-)
Így is hívom amúgy...babáááám :-)..rajta gyakorlok a valódi pici embergyerekre.:-)..s tényleg,új érzéseket tapasztalok meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése