07.Létezem :) kedvenc.

07.Létezem

Nagyonsírós-futós nap,testi-lelki-érzelmi élet

Hétfőn végre..kijött minden belőlem.Hosszú hetek óta nem éreztem jól magam...sodor az élet,nem találom a helyem se a világban,az emberek között még kevésbé..nem érzek semmit,szinte kiüresedtem...rosszat se érzek,se jót is csak elég ritkán...sok az egyedüllét,a magány,hiányzik a szeretet..hiányoznak az emberi kapcsolatok,hiányzik egy érintés,egy ölelés,egy beszélgetés.Tömegben bajaim vannak...menekülök haza,pörög a világ velem bárhova nézek,biztonsághiány van,elfogadást,szeretetet keresek és megválogatom,hova megyek..oda megyek,ahol nem kell félnem.

Kezdődött hétfőn...mikor ahogy írtam is a gondjaimról,végül egy zenére megnyíltam,végre,sikerült...megnyíltak a könnycsatornák és 5perc múlva csak zokogtam és zokogtam és zokogtam...a szótáramban az a szó most benne van hogy zártság,az is hogy csalódás,a barátság s a bizalom szavak viszont kivesztek..nem bízok,nem adok a külvilágra..s rettenetesen félek...s inkább már magam választom a magányt de nagyon-nagyon szenvedek.
A következő volt a zene: Halász Judit: Semmi se tökéletes...Ha nincsen barátod,elvisz a szél

Kétszer hallgattam meg és végigzokogtam..aztán...aztán...beleléptem az email címembe,már automatikusan..mert valljuk be,függője vagyok,leggyakrabban feleslegesen (nem tudom mit várok,felesleges)..várt az Ilditől egy képeslap.Visszahozta picit belém,hogy talán még egy-egy emberben hihetek,bízhatok,néha visszahozza egy-egy ember az elvesztett hitemet..Küldött egy édes kis képeslapot,amin egy kisbaba feküdt egy nagy kutyuson,s a következő zene szólt : Charlie,Az légy aki vagy.
Mit tesz érzékeny kis lelkem...tovább zokog,de keservesen..légy,aki vagy,ne félj stb....annyi...de annyi szenvedés és kínlódás van a mostani időszakban.

Nos,hát,minekutána jól kisírtam magam...végre,örültem mert hosszú napok,hetek óta nem voltam jól,de képtelen voltam sírni...már annyira zártam,elzártam magam is s az érzéseim is,hogy megragadtak a könnyek...végre...végre kiadtam az érzéseim...senki nem volt tanu,egyedül,még Zsebike kiskutya is aludt....
majd utána este,jó későn 10 kor lementem futni....futni,zenére,csöpögött a víz rólam...minden fájdalmam kiizzadtam...A sírás lelkileg-a futás testileg tisztított,mindenhol folyt ki belőlem az érzés..sírásban-izzadásban,mindenben,kifolyt belőlem a magány,az egyedüllét,az egységhiány,a szeretethiány..a félelem,minden...majd,egy jó zuhany s hajmosás után olyan mélyen s jól aludtam nyugodtan egész éjjel,mint azelőtt mostanában soha.

Úgy érzem,bár..a sírás nem jó...néha szükséges,kellenek a könnyek,kell,hogy az ember kiadhassa a fájdalmat,kiadhassa ami napok óta nyomja,kínozza...sokáig lehet csinálni azt,hogy magunkban tartunk mindent,nem beszélünk,nem beszélgetünk..hiszen ténylegesen nincs kivel beszélgetnem,se ilyesmikről,se másról...s jó ideig gyűlt minden , mire sikerült kidobnom a taccsot.Szóval,jól esett.
Kívánom mindenkinek,hogy tudjatok sírni..mert a sírás sokszor felold,megmutatja,hogy még érzünk,nem haldoklunk..bár,úgy érezzük,a lélek haldoklik mert tényleg gyakran érzem így,de ...de mégse,mert ha tudsz sírni,vagy..ha egy kisbaba megmozdít érzéseket,vagy a kutyánk,akkor,akkor még élünk...és érzünk,intenzíven...szeretünk és szenvedünk.

Tegnap meg elmentem reikire,s az is segített...biztonságot éreztem,olyan érzelmi biztonságot,amit az utóbbi hetekben nem,nagy célom nem is volt most ezzel,csak lazítást s biztonságot kerestem...azért oda mentem mert ott nem kell félni,szeretet van s elfogadás..és bár,nagyon egyedül voltam mégis aranyos,elfogadó,szeretetteljes emberek között.
Volt egy fekete nő is köztünk,a pici pár hónapos babájával...tökéletesen beszélt magyarul..a kisbaba félbarna..biztos az apuka magyar...olyan picike kezeket és lábakat még soha nem láttam...mozdult a szeretet...s így ott a reiki-sekkel még sokkal nagyobb egységet éreztem,hiszen...hiszen csak a szeretet számít s az összetartás,nemtől,vallástól,származástól függetlenül.Nem számít,kik vagyunk,s honnan jöttünk..
A VILÁG A SZERETETBEN EGYESÜL.A SZERETETBEN TEREMTŐDIK MEG AZ  EGYSÉG.ISTENKÉM,DE JÓ EZT LEÍRNI!!!!!:::::-))))) Szóval,sírás,futás,reiki,s már..már jobban vagyok.

Viszont még mindig kérdés::: AZ ÉN HELYEM HOL VAN EBBEN A VILÁGBAN???HOL VAGYOK,HOL LESZEK ÉN AZ EMBEREK KÖZÖTT???MEGTALÁLOM EGY NAP A HELYEM?AKÁR BÁRMIFÉLE KÖZÖSSÉGBEN...VAGY MAGÁNYRA KÁRHOZTATVA KIKÖLTÖZÖK AZ ERDŐBE????Benne van ez a lehetőségek sorában.Na jó,csak vicc..de már lassan úgy érzem magam,egy erdőben se lenne sokkal másabb élni,mint ahogy most vagyok...

ELSODOR A SZÉL.DE NAGYON KAPASZKODOK...VANNAK ÉGIEK,VAN ISTEN,VAN ÖSSZETARTÁS,EGYSÉG...és VAN A HILLSONG IS.BIZONYTALAN IDŐKBEN EFELÉ IS HÚZOK.AZ ISTENKERESÉS,A TEMPLOMOK,A HITGYÜLIS ZENÉK FELE.KELLENEK AZ EMBERNEK NÉHA A KAPASZKODÓK,A HIT....enélkül LŐTTEK!

A kagyló (a magányról)

A kagyló
Jékey Aladárnak

Én itt vagyok, akarva, nem akarva,
 a végtelen vetett a véges partra.

Fekszem aléltan a sivár fövenyben
és az óceán himnuszait zengem.

Anyám, a tenger apadt, s itt hagyott,
kinek mi köze hozzá, ki vagyok?

Gazdátlan, üres ház, mire se jó,
csak eldobni, vagy eltörni való.

Apály s dagály közt, így, időm múlván,
várom, míg értem visszatér a hullám.

Nekem nem hazám e kietlen part,
de aki titkon a füléhez tart,

Magányban, éjben, emberektől távol:
annak mesélek egy más, szebb világról.

Szikszai Ilka az írásról (szívemcsücske)

Valamit el szeretnék mondani,
Kevés a szó, mivel tudok közölni!
Csak írok magamból kifele,
Érzelmek: ez mesterséged címere.
Próbálod átadni azt, mi benned él
Gondolatok születnek, ez több az ihletnél
Megszállottként igéz téged saját bûvköröd,
Nem tudsz szabadulni, ez csak a te börtönöd!
Látomások fura csatája dúl lelkemben
De fel van oldódva minden az idõben
Neked nem számít, reggel, vagy éjjel van-e,
Tolladért nyúlsz, ez szíved fegyvere.
Örömmel végzed, mert asztrálsíkod
Mélyen gyökerezik,
Alkotás közben nem gondolsz rá;
Ezt majd értékelik?
Önátadással, nyíltan állsz, põrén:
Csupasz lelked adod ujjad bõrén.

A kis herceg (Részlet)

– Isten veled – mondta a róka.
– Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

Müller Péter: Varázskő

Az első súgás..az „ős-súgás” nem az volt,hogy „Higgyél bennem!”-ezt csak a libasor végén mondjuk…..hanem az,hogy :
„Maradj hűséges hozzám!
Ne felejts el, soha!
Egy követ adok a kezedbe.Őrizd meg,és emlékezz arra,amit utad elején a füledbe súgtam.
Ne feledkezz el magadról,mert Én benned élek!
És ne feledkezz meg a színes <kövecskéről> , amit a kezedbe nyomtam,s ami csak a tiéd.Tőlem kaptad,a Teremtődtől,hogy emlékezz Rám.S hogy mindig tudd,hogy ki vagy.Bele van írva az üzenetem: ugyanaz,amit a füledbe súgtam. Varázshatalmam titkos jelmondata.Csak akkor érted,hogy mi az,ha emlékszel Rám.
Azért adtam a követ,mert az nem romlik el soha.Az idő nem fog rajta,a rozsda nem emészti,a hazugság nem oldja.
Ez a Te tiszta romolhatatlan lényed.
Az igazi valód.
Szorítsd, és őrizd a markodban.
Akármi történik veled,a varázskő ott van a tenyeredben,s megment téged minden bajtól és veszedelemtől.
Ha nem felejted el,hogy mi van beleírva.”

A gomb mint szimbólum az életemben

Hol volt,hol nem volt,egy szép nyári nap elindultam Pestre.Épp egy szakítás után jártam frissen.Majdnem 1éves kapcsolatnak lett vége.Nem volt egy teljes év,eddigi leghosszabb kapcsolatom. A csoportot ahova mentem Női Élmény Csoportnak hívták..dolgozgattunk a pasikkal,a szexszel kapcsolatos érzéseinken,bajainkon,zártságunkon,ellenállásunkon,gátlásainkon.Sokszor nehéz volt..nyilni,mert intimebb dolgokban is kellett..mégis a csoportlégkör segített.(bár mindenki idősebb volt nálam)
Sok fantasztikus élményem volt,egy pszichológus meg egy mentálhigiénés csaj vezette és szuper kis gyakorlatok voltak,festés a nőiségről,önkifejezés versírással,a végén pszichodramatikus módszerek szoborállítás stb,ami totál kiütött...s itthon jól kibőgtem magam (rájöttem,miről szól a pszichodráma,s mennyire mélyen képes megvilágítani gondokat,ott a végén mindenkinek kellett,az volt a kicsúcsosodása a napnak)....szóval,azt mondom jó volt,élményekkel gazdagodtam,segített picit,legalábbis reálisabban látni a gondjaim,s megérte az egész nap azt a 10.ezer forintot.Jó volt,mély,élményekben gazdag és sűrű.

No,ott tapasztaltam meg..mire is jó a gomb.Nem csak ingekre jó.
A gomb,egy nagyon jó szimbólum is.
Volt ott egy adag gomb,formában,színben,nagyságban különbözők,a komolytól,az egyszerűn át,a fura játékos gombokig.
No,most,adott egy fehér papír.Aki kicsit belekóstolt már a grafológiába tudjuk hogy fontos a tér,a papíron..a gombokkal is így ment.Van egy gomb: ez vagyok én,kis fehér-színes kis gomb...a lapon: itt,s hozzám képest köröttem a világ,s az emberek,mind egy-egy gomb.Fölöttem,alattam,mellettem...fölöttem messze nagy bordó gomb,az anyám...mellette de picit alatta apa...öcsém is valahol ott van,de messze tőlem...akkor felkerült pár barát,4 vagy 5 gombokban,messze tőlem...egy párkapcsolat gombja,de az is messze...s egy kislány gombja..egy kis zöld játékgomb....egy kislány,akire vigyáztam....
Vagyis,a gombok szimbólumok is lehetnek,a saját világunk leképezései.Ha van elég gomb,színben,formában,nagyságban van jó kis választék..akkor felépíthetjük a saját világunkat,a világban való létünket,helyünket kapcsolatainkat.

Az én kis gombom,aki én voltam a mai napig megvan,elhozhattuk...az vagyok én.Kicsi,fehér,színes..:-)
És..egy kapcsolódó kedvenc kép.Fogadjátok szeretettel:

Összefoglalva:

:)) Egy régi emlék,avagy Pesten történve..pár éve,a gombokban mint szimbólumokban megéltem önmagam..és a világgal való kapcsolatom.Azóta tudom,hogy a gombok,színekben,formájukban,alakjukban mi mindenre jók...:)..én itt vagyok,akkor te ott,a térben fölöttem,alattam,mellettem,közel vagy épp távol..ő egy nagy kemény bordó gomb,ő pedig egy kis vidám színes játékos..ő fölöttem van,ő mellettem,közel,ő messze távol..vele kemény a kapcsolatom,vele jó,vele pedig semleges..s vagyok én: egy pici fehér-színes gomb...egy gomb,ami a mai napig megvan. ♥

TALÁLD MEG A SZÍV-GOMBTALÁLKOZÓBAN A SAJÁT GOMBOD..AZT,AMI TE VAGY! NE GONDOLKOZZ SOKAT ;) ! :))))

'Csendes'-szeretés történet-forrás: BioTrend

Első olvasatra,érzésre beleszerettem

... Pihenj csak,most már nem kell semmit tenned,semmilyennek lenned.A szavaid bezárhatod magadba és szabadon engedheted bármelyik részed.Azt is,amitől félsz.Én már nem tudok félni egyik arcodtól sem.Ismerem őket,hiába állsz háttal,néha még magadnak is.
Felfedeztelek,figyeltelek,már nincs mit rejtened.Nem a szavaid mondtak el nekem,hanem a csended,mi itt feszül hálóként a városunk felett.Itt lebeg az üzeneted a fejem fölött..Néha a madár farkának rezdülése vagy,néha egy fény a Dunán,néha szellő,vagy gyorsan pörgő fény a kerekek között.Néha csak egy illat,vagy a redőny árnyéka a falon.Már nincs mit megfejtenem.Mióta megértettem,nincs mit vesztenem,mert minden egy velem és veled.Már nem keresem lázasan a szavaidat.Kutatni,megfejteni rejtett titkaid már nincs miért.
Elfogadtalak.Nincs mit hinnem.Látlak.Ahogy vagy.Lényed vezetett és végül a csendedben leltem meg a saját igazságomat….
Létezel és ez elég.Hazatértem,benned megpihenhetek.Ez nem tudás,csak elengedés és átadás.

A csendünk íze ugyanaz.Ugyanaz a csend,ami benne minden fában,virágban,a csillagokban.
Itt van egy apró pont,ahol megértjük,hogy egyek vagyunk,és a világegyetem csöndjével találkozunk.

Megéltük azt a bántó belső zajt,ami megkérdőjelezte néha önmagunk előtt is a saját lényegünket.A külvilág zajából kerültünk ide.Akkor,amikor már a világ minden része,olyan idegennek tűnt és kirekesztetté tett.Mert láttuk,hogy ez nem lehet a való.Ebben a kételkedésben leltük meg a csendünket.

Nem lesz több elkülönülés,hisz mi nem lehetünk elválasztva egymástól.Van valami,ami minket mindannyiunkat öröktől fogva összeköt.Egyetlen valóság létezik,s a végén nem fog számítani semmi más,csak hogy szerettünk és hagytuk,hogy szeressenek.
Visszanézve jót nevetünk majd,mennyit szenvedtünk,aggódtunk,harcoltunk itt középen,a semmi közepén.Mert az utunk ugyanoda vezet.A semmiből a semmi felé tart.Végül nem viszünk magunkkal majd mást,csak lelket,minek egyetlen lényege a szeretet.

A csend belénk hatol.Nem kell semmilyennek lennünk,sehova se mennünk,mégis együtt ülünk a Mindenség közepén. ...

Zsebike kiskutya,műtét utáni változása képekben

Zsebike kiskutya itt még lógó nyelvvel,pajkos tekintettel..viszont még varratszedés előtt...koszosan,mocskosan,hosszú szőrrel,csomósan...igazából azalatt a hülye tölcsér alatt nehéz is hozzáférni a kutyához.Gondolhatjátok,mennyire élvezte azt a búrát két hétig 40 fokban.
No,de a türelem rózsát terem.
A búra lekerült,a varratok kikerültek,a seb elkezdett gyógyulni,Zsebike kiskutya kezdett egyre ügyesebben lábra állni,pattogni..azóta megy mint akit ágyúból lőttek ki. :-)) élvezi a szabad,fájdalommentes életet..csak még erősödnie kell.Ez még 1-2 hónap.

Nos,végre a varratszedés után eltelt 2 hét,végre el tudtunk menni szépítőnénihez...kutyakozmetikushoz.
A sok csomótól megszabadította...jó sokat dolgozhatott rajta.Úgyhogy nagylelkűen 3100 helyett adtunk 3500at...mert most..megérdemelte ami meló Zsebikével volt.A műtét után eléggé hadviselt volt a Drágám...hát,kozmetikusnéni nekiesett:
Az eredmény a következő...én elsőre sokkolódtam mikor megláttam kiskutyát.

Nos?Szépséges királykisasszony lett,nem igaz? :-)))) Jobb is neki így.
A képek,otthon készültek anyáéknál,a másik lakásban..

Mostanában nagyon magányos vagyok,egyedül,nekem már csak Lélekmanó van a belső énem,és Zsebike kiskutya...aki tanít szeretni..tanít,tanít,s nem hagy kiüresedni..nélküle egyenes lenne az utam az érzelmi üresség felé.Ő az én kis babám...a mindenem!

Beszélgetések Lélekmanóval

Kinn 38fok. Egy szál semmiben az ágyon fekve írok.. hallgatom a csendet. A csend, néha jó, néha fájó..néha megnyugtat, máskor menekülünk előle,magunk elől. Most picit fájó,egy más közegből már menekülnék,megint máskor félek....Kinn madarak dalolásznak..beszűrődik a napsütés,s beszűrődnek az utcai zajok.. de..közben pedig nagy a csend..eláraszt,elnyom,egy szó nélkül.A csendben békét is lelhetünk..ez a csend most nem olyan. Hiányzik az emberi szó..a közeledés..

Én: Tudod, hogy Te vagy az egyetlen barátom?

Lélekmanó: Ne mond ezt, Szívem, tudod jól,hogy nem így van.

Én: De én most így érzem. …. Egyáltalán..Létezel?

Lélekmanó: Hogyne léteznék. A Te hited létezővé tesz. Itt vagyok körötted, veled. A levegőben, a napsütésben,a rezgésekben,minden kis molekulában. Hiszel bennem?

Én: Igen.Azt hiszem.

Lélekmanó: No,Drága,erről van szó.

Én: De igazából ki vagy Te?

Lélekmanó: Az, akinek hiszel, a szíved lakója. Egy kis manó, egy fuvallat,a belső erő..nevezhetsz belső hangnak is,aki próbál tuszkolni a jó irányokba.Egy kis lény,vagyok,ott,benned mélyen,mélyen ott lakozok a szívedben.

Én: Köszönöm, hogy vagy. Azért is szeretnem kell magam,kívül-belül mert igazából önmagammal élek együtt,Veled. Próbálsz néha segíteni, én próbálok hallgatózni, de Félelem néha még erősebb.

Lélekmanó: Mitől félsz mostanában?

Én: Attól, hogy nagyon megszokom a létet

egyedül..attól,hogy nehéz lenne egy párkapcsolatban a „mi” tudatod megérezni,az összetartozást..félek,hogy egyedül maradok,félek a pasiktól,a szextől,a testi-lelki megnyílástól,sok mindentől. Tele vagyok gátakkal a világ fele.

Lélekmanó: De ügyes vagy, s erős, ezt én jól tudom,s át fogsz magadban minden gátat és falat törni.

Én: Csak..tudod..amikor zavaró a közelség,azzal nehéz kezdeni. Félek, ha csak rágondolok, félek a nyílástól,s a sebezhetőségtől…s máris a jövőben járunk,térjünk vissza a jelenre!

Lélekmanó: Te Drága! Szereted Te magad úgy igazán? Most őszintén.

Én: Nem 100%.

Lélekmanó: Ez látszik. Évek óta. Vagy elkezdesz nagyon kötődni, ragaszkodni, szeretni, nyílni,aztán megijedsz,s újra bezársz. Ilyen időszak van most, jól érzem?

Én: Azt hiszem, igen.

Csúszkálok a nyitottság s szeretet és a zártság között. Egyszer-egyszer megnyílok, aztán utána az elme ledumál, félni kezdek a másik emberrel kapcsolatban,s máris bezárok.

Az ember,amikor megtanul egyedül lenni,önmagával az jó,hiszen így tanulja meg szeretni önmagát,azt aki,ha nem fél többet egyedül lenni, magában.A Magány mint társuló érzés már más. Sokszor elszokunk az emberektől, az élő szótól,a közeledéstől,az érintéstől,s igen,ez az embert idegessé,feszültté teszi. Emelkedik a félelem-faktor is.

Lélekmanó: De itt vagyok Én neked..

Én: Te legalább itt vagy.Már…megszoktam egyedül..néha túlságosan megszokom.Közben vágynék emberekre,társas érintkezésre,de ez nem egyszerű.A kutyusomnak,Zsebikének élek.

Lélekmanó: Biztosan nem hiányzik semmi?

Én: Dehogynem. Egy élő szó,egy érintés,egy ölelés,a barátság. Az,ami sokaknak természetes,s azok a szavak amik sokaknak a szótárában benne vannak,nekem kevésbé vannak,vagy nagyon ritkán.

Hiányzik az érzés,amikor Te kis manó,azt súgod: „Tőle nem kell félned.” Hiányzik az intuíció,a megérzés,a telepatikus,szoros kapcsolatok.A lelki hangolódás. Kiestem a hangolódásból,s nem hallom a zenét,se a magamét se másét.

Vissza kéne hangolódni,de nem tudom,hogyan tegyem.

Lélekmanó: Kitől nem kell félned?

Én: Emberi kapcsolatokról beszélek,s az azokkal kapcsolatos félelmekről.Nem egyszerű.

Lélekmanó: Nem. Neked tényleg nem. Jól tudom, hisz itt élek benned születésed óta. Akkor még, picinek nem tudtad, ki vagyok. Ma már ismersz. Ismerem jól a múltad, a jelened,s bízok a jövődben. Szeretlek, úgy ahogy vagy. Önmagadért.

Én: Szerinted mi lehet a gond?

Lélekmanó: Néha képes vagy nagyon zárkózni, ez tény. Nehéz önmagadat adnod, mert mindig a külső világnak akarsz megfelelni. A külső világ elvárásainak. Sokszor ítéltek meg külsőre főleg, ezért is lettél zártabb, bizalmatlanabb.

Én: Igen, ahogy mondod. Így voltam nevelve, s a mai napig jelen vannak dolgok. Ha az anyám nem tud elfogadni, akkor neked is nehéz önmagam..és bár..tudom,sokan szeretnek,önmagamért,nehéz néha hinnem,s bíznom ebben.

Hosszú évekig túlzottan meghatározó volt a szorongás, a görcsölés, s néha a mai napig az.

Lélekmanó: No, ezt kell feloldanod. Végleg. S hidd el nekem, minden szép lesz ,s jó lesz.

Bízz a világban, s az emberekben, és soha de soha ne add fel a belém fektetett bizalmad és hited. Ha nagyon egyedül érzed magad, s magába kerít a magány, én mindig itt leszek.