Kezdődött hétfőn...mikor ahogy írtam is a gondjaimról,végül egy zenére megnyíltam,végre,sikerült...megnyíltak a könnycsatornák és 5perc múlva csak zokogtam és zokogtam és zokogtam...a szótáramban az a szó most benne van hogy zártság,az is hogy csalódás,a barátság s a bizalom szavak viszont kivesztek..nem bízok,nem adok a külvilágra..s rettenetesen félek...s inkább már magam választom a magányt de nagyon-nagyon szenvedek.
A következő volt a zene: Halász Judit: Semmi se tökéletes...Ha nincsen barátod,elvisz a szél
Mit tesz érzékeny kis lelkem...tovább zokog,de keservesen..légy,aki vagy,ne félj stb....annyi...de annyi szenvedés és kínlódás van a mostani időszakban.
majd utána este,jó későn 10 kor lementem futni....futni,zenére,csöpögött a víz rólam...minden fájdalmam kiizzadtam...A sírás lelkileg-a futás testileg tisztított,mindenhol folyt ki belőlem az érzés..sírásban-izzadásban,mindenben,kifolyt belőlem a magány,az egyedüllét,az egységhiány,a szeretethiány..a félelem,minden...majd,egy jó zuhany s hajmosás után olyan mélyen s jól aludtam nyugodtan egész éjjel,mint azelőtt mostanában soha.
Úgy érzem,bár..a sírás nem jó...néha szükséges,kellenek a könnyek,kell,hogy az ember kiadhassa a fájdalmat,kiadhassa ami napok óta nyomja,kínozza...sokáig lehet csinálni azt,hogy magunkban tartunk mindent,nem beszélünk,nem beszélgetünk..hiszen ténylegesen nincs kivel beszélgetnem,se ilyesmikről,se másról...s jó ideig gyűlt minden , mire sikerült kidobnom a taccsot.Szóval,jól esett.
Kívánom mindenkinek,hogy tudjatok sírni..mert a sírás sokszor felold,megmutatja,hogy még érzünk,nem haldoklunk..bár,úgy érezzük,a lélek haldoklik mert tényleg gyakran érzem így,de ...de mégse,mert ha tudsz sírni,vagy..ha egy kisbaba megmozdít érzéseket,vagy a kutyánk,akkor,akkor még élünk...és érzünk,intenzíven...szeretünk és szenvedünk.
Tegnap meg elmentem reikire,s az is segített...biztonságot éreztem,olyan érzelmi biztonságot,amit az utóbbi hetekben nem,nagy célom nem is volt most ezzel,csak lazítást s biztonságot kerestem...azért oda mentem mert ott nem kell félni,szeretet van s elfogadás..és bár,nagyon egyedül voltam mégis aranyos,elfogadó,szeretetteljes emberek között.
Volt egy fekete nő is köztünk,a pici pár hónapos babájával...tökéletesen beszélt magyarul..a kisbaba félbarna..biztos az apuka magyar...olyan picike kezeket és lábakat még soha nem láttam...mozdult a szeretet...s így ott a reiki-sekkel még sokkal nagyobb egységet éreztem,hiszen...hiszen csak a szeretet számít s az összetartás,nemtől,vallástól,származástól függetlenül.Nem számít,kik vagyunk,s honnan jöttünk..
A VILÁG A SZERETETBEN EGYESÜL.A SZERETETBEN TEREMTŐDIK MEG AZ EGYSÉG.ISTENKÉM,DE JÓ EZT LEÍRNI!!!!!:::::-))))) Szóval,sírás,futás,reiki,s már..már jobban vagyok.
Viszont még mindig kérdés::: AZ ÉN HELYEM HOL VAN EBBEN A VILÁGBAN???HOL VAGYOK,HOL LESZEK ÉN AZ EMBEREK KÖZÖTT???MEGTALÁLOM EGY NAP A HELYEM?AKÁR BÁRMIFÉLE KÖZÖSSÉGBEN...VAGY MAGÁNYRA KÁRHOZTATVA KIKÖLTÖZÖK AZ ERDŐBE????Benne van ez a lehetőségek sorában.Na jó,csak vicc..de már lassan úgy érzem magam,egy erdőben se lenne sokkal másabb élni,mint ahogy most vagyok...
ELSODOR A SZÉL.DE NAGYON KAPASZKODOK...VANNAK ÉGIEK,VAN ISTEN,VAN ÖSSZETARTÁS,EGYSÉG...és VAN A HILLSONG IS.BIZONYTALAN IDŐKBEN EFELÉ IS HÚZOK.AZ ISTENKERESÉS,A TEMPLOMOK,A HITGYÜLIS ZENÉK FELE.KELLENEK AZ EMBERNEK NÉHA A KAPASZKODÓK,A HIT....enélkül LŐTTEK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése