2012. július 8., vasárnap

Müller Péter: Varázskő

Az első súgás..az „ős-súgás” nem az volt,hogy „Higgyél bennem!”-ezt csak a libasor végén mondjuk…..hanem az,hogy :
„Maradj hűséges hozzám!
Ne felejts el, soha!
Egy követ adok a kezedbe.Őrizd meg,és emlékezz arra,amit utad elején a füledbe súgtam.
Ne feledkezz el magadról,mert Én benned élek!
És ne feledkezz meg a színes <kövecskéről> , amit a kezedbe nyomtam,s ami csak a tiéd.Tőlem kaptad,a Teremtődtől,hogy emlékezz Rám.S hogy mindig tudd,hogy ki vagy.Bele van írva az üzenetem: ugyanaz,amit a füledbe súgtam. Varázshatalmam titkos jelmondata.Csak akkor érted,hogy mi az,ha emlékszel Rám.
Azért adtam a követ,mert az nem romlik el soha.Az idő nem fog rajta,a rozsda nem emészti,a hazugság nem oldja.
Ez a Te tiszta romolhatatlan lényed.
Az igazi valód.
Szorítsd, és őrizd a markodban.
Akármi történik veled,a varázskő ott van a tenyeredben,s megment téged minden bajtól és veszedelemtől.
Ha nem felejted el,hogy mi van beleírva.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése