Nos,ma nekiindultunk hárman bichon havagnese kutyus-lesőbe.Nem semmi élmény volt.
Első utunk Peremartonba vezetett.Ez egy kisebb falucska nem messze Veszprémtől..egy gyár is van itt.Fél óra az út.Hát elnéztünk.Ott várt minket 3 kis szőrgombóc egy családnál.
Egy szürkés-feketés kislány,egy mogyorós kisfiú meg egy harmadik kis foltos...aki kakukktojás volt mert bár mindannyian 2 hónaposak,ez a 3.kutyus kisebb volt,feltűnően pici,de az orvos azt mondta állítólag semmi baja (apa meg azt mondta,erre véletlenül rálép az ember,lőttek:-)),szörnyűség,miket ki nem talál poénból!,meg hogy ha leviszem sétálni lecsap rá az egerészölyv :-))))).Kis pici,csúnya szóval "korcs",de valami olyan különleges a kis foltjaival,hogy szerelem első látásra.Itt egy fél órát elvoltunk a kutyusokkal ismerkedve..majd teljes extázisban jöttünk el.(már anya meg én,az extázis minket érint leginkább:)A kis szürkés-feketés kislány kis guruló aktív kis kutya,ő nagyon kis karakteres.
Úgy hagytam ott őket...óóóhjajjj,mi lesz így?Döntésképtelenség?
De még nem volt vége..még ma este egy helyen nehezítettem a helyzetemen.
Itt,Veszprémbe visszaérve elnéztünk még egy nénihez..első emeleten lakik.Van egy anya kutya,fehér bichon...és no,itt ütött be a nagyon krach amikor megláttam úgy kb 6 darab 1 hónapos csöppséget egy gyerekeknek való kiságyban....kis babáááááák voltak.Baba kutyák...1 hónapos kis fehér hógolyók vajszínű fülekkel meg néha...helyenként kis barna nózival..anya is s én is ott olvadoztunk..egymás után nézegettük,dajkálgattuk.
Elsőre alig mertem kézbe venni,nehogy baja legyen..még foguk se volt.Most nő nekik.
No,tessék ott volt 6 tündéri kis baba..még 1 hónapig kb az anyjuk mellett a helyük..épp karácsonyra elhozhatóak.....
A peremartoniak 2 hónaposak..azok már most elhozhatóak..
Itt van minden meglőve....
No,de a veszprémi kis 1 hónapos tündérekből van egy..egy ami megfogott.Ő Hippi.Ő úgy lóg ki a többi közül,hogy nem sima és nem is göndöres a szőre hanem olyan hippi szanaszét álló..olyan mint a hajam,mint amikor reggel felkelek.:-))))))))))
Ja,igen..a néni meg amit mesélt,az csúcs volt.Mama 60éves..vagy 70,elmesélte részletesen,hogy lett a 6 kölyök..neki van a Bizsu,lánykutyus,meg van egy ismerőse,egy másik mama,neki van egy fiúkutyusa,a Bizsuka szerelme..Bizsukán volt védőfelszerelés,bugyi..nehogy aztán kis Bizsuk legyenek..nem tervezték,de aztán egy sétán a két mama azon vette magát észre,hogy valahogy eltolta a két kutya a Bizsu bugyiját,úgy helyezkedtek..és ahogy a mama előadta...és akkor már benn is volt.:-)))))
No,ennyi...jó kis biológia lecke volt a kutyák szaporodásáról..mint egyben szexuális felvilágosítás.:-))))
Utána hazafele a kocsiban majd bepisiltünk a röhögéstől.
Azt hiszem,lány kutyus lesz..s majd meglátom,ha nem akarok 8 kicsit (akiktől valószínűleg ilyen formában eladva meg kéne válni),akkor ivartalanítom.S akkor nincs mitől félni.
A héten még tervezek nézni egy zsemleszínűt...olyan kis mogyit...ha még nem vitték el,akkor nagyon is szóba jöhet s a döntésképtelenséget még egy fokkal nehezítheti...de...a kis fehér 1 hónapos babák közül lesz szerintem egy...s jó lenne a Hippi.
Dönteni kell,s ez soha nem könnyű!Főleg úgy hogy ahány kis pici jószágot lát az ember annyiba szeret bele.:-))))
Hiába mondtam anyának...hogy biztos beleszeretek az első peremartoni kutyusokba,erre ő...hogy nem szabad,többet meg kell nézni...no,aztán ahogy meglátta a 3.kis a többinél kisebb kis foltos bichon-kát,haza se akart jönni.
Hazafele a kocsiban azért megjegyeztem..ki beszél itt nekem,hogy ne szeressek bele az elsőbe???:-))))))))
2011. november 21., hétfő
2011. november 20., vasárnap
Kutyuuus téma startol :)
Próbálom magamban leküzdeni ezt a hülyeséget...az előzőekben boncolgatott miért is nem érdemlem meg...s mindent ki kell érdemelni-felfogást.Egyszerűen örülniiiiiii kell!!!!!!!Ennyi a recept.
Úgy 1 hónap múlva úgy néz ki új családtaggal fogunk fogok bővülni :)
Nagyon nagyon lehetséges,úgy néz ki,lehet,kapok egy kis fehér bichon kutyust...olyan kis pindurt aki egy 28nm-es lakásban elélhet velem :) .Kis fehérke jószágot.:)
Valószínűleg egy ilyesmicske kis Zulu vagy Zizi vagy Hógolyó nevű kis jószágot! :-)))))))
Úgy 1 hónap múlva úgy néz ki új családtaggal fogunk fogok bővülni :)
Nagyon nagyon lehetséges,úgy néz ki,lehet,kapok egy kis fehér bichon kutyust...olyan kis pindurt aki egy 28nm-es lakásban elélhet velem :) .Kis fehérke jószágot.:)
Valószínűleg egy ilyesmicske kis Zulu vagy Zizi vagy Hógolyó nevű kis jószágot! :-)))))))
Érdemled vagy nem érdemled?
A kérdés az,mikor érdemelünk ki bármit is??Egyáltalán ki kell érdemelni bármit is az életben?
Tegnap nagyon elgondolkoztam..jön a karácsony is,ez is elgondolkoztat.Megint előjött az az érzés,hogy nem érdemlek meg semmit.
Amit eddig..eddig,s most is szívem mélyén szeretnék egy kiskutyát..de amikor....amikor végre beindulna a téma,visszafogom magam.Miért?S miért tudok nehezen örülni?Azért mert úgy érzem,nem igazán érdemlem meg.(Pedig nagyon nagyon sokat tudna segíteni nekem)
Elgondolkoztam....mi történhet egy kisgyerekkel,még gyerekkorban,hogy huszonévesen benne van az az érzés,hogy nem érdemli meg...a szeretetet,a jót az életben,a boldogságot.Pedig minden ember igenis érdemes a szeretetre.Mindenki megérdemli egytől egyig.
Mégis..mitől érezhetjük azt: Érdemes vagyok én erre?Elég jó vagyok/voltam ehhez?
Én nagyon szeretek örömet okozni,így úgy mutatni a szeretetem,akármilyen nehéz is ez néha..de a felém áradó szeretetet nehezen fogadom.
Erre az ember joggal kapja a kérdést: Szerinted mindent ki kell érdemelni?
Most azt érzem,igen.Mit mondasz?Ez hülyeség?Valószínűleg hülyeség mégis bennem van.
A karácsonyt se várom,úgy igazán szívből...nagyon..azt érzem,nem tudom befogadni a jót,mert nem hiszem el,hogy megérdemlem.
Épp ezért a vágyaimat elnyomom...
Tegnap este elgondolkoztam: Vajon mikor,hol vannak az ilyen problémáknak,felfogásoknak a gyökerei?
Miből jön a "nem érdemeltem ezt ki" érzés?
Talán a bűntudat...talán a feldolgozatlan múlt.Csak azt érzem...nem teljesítek úgy az életben,hogy bármit is kiérdemeljek.Hogy ki kell e dolgokat érdemelni?Mi van akkor ha bármi jó spontán történik?Elfogadod?Őszintén befogadod a jót?Nem biztos.Nem mindig.
Amikor a közelmúltban sok minden bebukott az ember életében...lehet úgy érzi nem felelt meg az életnek,nem felelt meg az elvárásoknak,talán valamelyest a bűntudat is belejátszik,lehet azt érzi elbukott és épp ezért...ezért nem érdemel meg semmit.
Kisgyerekként is...ott a megfelelési vágy,az erős megfelelés,a görcsösség,s néha...ha nem úgy mennek a dolgok ahogy kéne..érezhetjük úgy,hogy nem érdemlünk meg semmit.
Pedig aztán,minden ember egytől egyig megérdemli a szeretetet és a "bűnbocsánatot",a segítséget,s a boldogabb,jobb életre való lehetőséget.Még egy börtönből szabadult vagy az elvonót megjárt drogról leállt ember is megérdemli a szeretetet,a boldogságra való lehetőséget,egy új esélyt az élettől.
Tegnap nagyon elgondolkoztam..jön a karácsony is,ez is elgondolkoztat.Megint előjött az az érzés,hogy nem érdemlek meg semmit.
Amit eddig..eddig,s most is szívem mélyén szeretnék egy kiskutyát..de amikor....amikor végre beindulna a téma,visszafogom magam.Miért?S miért tudok nehezen örülni?Azért mert úgy érzem,nem igazán érdemlem meg.(Pedig nagyon nagyon sokat tudna segíteni nekem)
Elgondolkoztam....mi történhet egy kisgyerekkel,még gyerekkorban,hogy huszonévesen benne van az az érzés,hogy nem érdemli meg...a szeretetet,a jót az életben,a boldogságot.Pedig minden ember igenis érdemes a szeretetre.Mindenki megérdemli egytől egyig.
Mégis..mitől érezhetjük azt: Érdemes vagyok én erre?Elég jó vagyok/voltam ehhez?
Én nagyon szeretek örömet okozni,így úgy mutatni a szeretetem,akármilyen nehéz is ez néha..de a felém áradó szeretetet nehezen fogadom.
Erre az ember joggal kapja a kérdést: Szerinted mindent ki kell érdemelni?
Most azt érzem,igen.Mit mondasz?Ez hülyeség?Valószínűleg hülyeség mégis bennem van.
A karácsonyt se várom,úgy igazán szívből...nagyon..azt érzem,nem tudom befogadni a jót,mert nem hiszem el,hogy megérdemlem.
Épp ezért a vágyaimat elnyomom...
Tegnap este elgondolkoztam: Vajon mikor,hol vannak az ilyen problémáknak,felfogásoknak a gyökerei?
Miből jön a "nem érdemeltem ezt ki" érzés?
Talán a bűntudat...talán a feldolgozatlan múlt.Csak azt érzem...nem teljesítek úgy az életben,hogy bármit is kiérdemeljek.Hogy ki kell e dolgokat érdemelni?Mi van akkor ha bármi jó spontán történik?Elfogadod?Őszintén befogadod a jót?Nem biztos.Nem mindig.
Amikor a közelmúltban sok minden bebukott az ember életében...lehet úgy érzi nem felelt meg az életnek,nem felelt meg az elvárásoknak,talán valamelyest a bűntudat is belejátszik,lehet azt érzi elbukott és épp ezért...ezért nem érdemel meg semmit.
Kisgyerekként is...ott a megfelelési vágy,az erős megfelelés,a görcsösség,s néha...ha nem úgy mennek a dolgok ahogy kéne..érezhetjük úgy,hogy nem érdemlünk meg semmit.
Pedig aztán,minden ember egytől egyig megérdemli a szeretetet és a "bűnbocsánatot",a segítséget,s a boldogabb,jobb életre való lehetőséget.Még egy börtönből szabadult vagy az elvonót megjárt drogról leállt ember is megérdemli a szeretetet,a boldogságra való lehetőséget,egy új esélyt az élettől.
2011. november 18., péntek
2011. november 17., csütörtök
Tízmilliószoros Nap és egyéb apróságok
Tegnap 17.én Tízmilliószoros Nap volt.Ilyenkor minden apró gondolatunk tízmilliószoros erővel hat ránk.Próbáltam vigyázni magamra,s viszonylag vidáman lenni nap közben. (A Nap,a Hold és a csillagok,bolygók összeállnak ilyenkor,bár...azt nem tudom,hogy most ez egybeesett e a teliholddal...17.én tegnap telihold volt?Tudja valaki?Lehetséges!)
Hogy mivel töltöttem?Vettem egy lilás szép füzetet,egy páva van rajta :),lett 2 lila tűfilc,egy grafit,szereztem sok-sok újságot ezoterikusat,pszichológiait és ilyen laza Story-szerűeket is...és hát,nekiestem,írtam,vágtam,ragasztottam..írtam magamnak,biztatóan,bátorítóan,levelet,úgy mintha a bennem élő "ördög" írná,vagy valami külső személy vagy lény,vágtam a szavakat ki az újságokból,meg képeket,s ragasztottam..bármit ami érinthet,ami én vagyok,érzés,gondolat,hobbi,probléma.
Aztán meg rajzolgattam is...ilyesmik.
Ma pedig újra megyek a pszichológushoz,utána a Bach cseppes ismerősömhöz...aztán este 6kor pedig Nadanusandhana koncert a Jógaközpontban.Jó napnak nézek elébe! :) Végre jön egy kis pozitív mozgalmasság így péntekre.
May the long time sun shine upon you
All love surround you
And the pure light within you
Guide your way on,guide your way on.
Sokáig süssön Rád a Nap,örök fénnyel
És a Szeretet öleljen át
Belső fényed tisztasága vezessen
Vezessen az úton tovább,vezessen az úton tovább.
Hogy mivel töltöttem?Vettem egy lilás szép füzetet,egy páva van rajta :),lett 2 lila tűfilc,egy grafit,szereztem sok-sok újságot ezoterikusat,pszichológiait és ilyen laza Story-szerűeket is...és hát,nekiestem,írtam,vágtam,ragasztottam..írtam magamnak,biztatóan,bátorítóan,levelet,úgy mintha a bennem élő "ördög" írná,vagy valami külső személy vagy lény,vágtam a szavakat ki az újságokból,meg képeket,s ragasztottam..bármit ami érinthet,ami én vagyok,érzés,gondolat,hobbi,probléma.
Aztán meg rajzolgattam is...ilyesmik.
Ma pedig újra megyek a pszichológushoz,utána a Bach cseppes ismerősömhöz...aztán este 6kor pedig Nadanusandhana koncert a Jógaközpontban.Jó napnak nézek elébe! :) Végre jön egy kis pozitív mozgalmasság így péntekre.
May the long time sun shine upon you
All love surround you
And the pure light within you
Guide your way on,guide your way on.
Sokáig süssön Rád a Nap,örök fénnyel
És a Szeretet öleljen át
Belső fényed tisztasága vezessen
Vezessen az úton tovább,vezessen az úton tovább.
2011. november 16., szerda
Egy átlagos szingli este
Lenn késő ősz,ködös,hideg depis.A szívem gyakran hideg...néha nagyon magányosnak érzem magam.
Viszont meg lehet a jó kis esti hangulatokat teremteni,erre a mai este a példa.A tévém két oldalán a polcon ég két kis mécses.Lezuhanyoztam finom forróvízben..felvettem a lila alvónacim rózsaszín pöttyökkel,rózsaszín felső,és...csak hogy még melegebb s viccesebb,igazi téli legyen a helyzet,nyakamra tekertem egy rózsaszín,barna csíkos sálat..csinálok egy finom teát,mézzel...megy a Dr. House,utána a Szellemekkel suttogó.
Így,így most jól érzem magam...egyedül is..most jobban mint általában.
Szép estét mindenkinek!
Viszont meg lehet a jó kis esti hangulatokat teremteni,erre a mai este a példa.A tévém két oldalán a polcon ég két kis mécses.Lezuhanyoztam finom forróvízben..felvettem a lila alvónacim rózsaszín pöttyökkel,rózsaszín felső,és...csak hogy még melegebb s viccesebb,igazi téli legyen a helyzet,nyakamra tekertem egy rózsaszín,barna csíkos sálat..csinálok egy finom teát,mézzel...megy a Dr. House,utána a Szellemekkel suttogó.
Így,így most jól érzem magam...egyedül is..most jobban mint általában.
Szép estét mindenkinek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)