2011. december 17., szombat

Egy farsangi emlék-Lepke


A kis virág és a tarka lepke

Nos,ez nem saját..bevallom,ezt úgy csentem egy másik blogról mert nagyon-nagyon megtetszett.
Aranyos kis mese....már eszembe se jutott az a szó,hogy plágium,rákerestem google-ban lopott,lopás,lopott szakdolgozat,lopott idézet,s egyszer csak ott a szó: plagizálás...szakdolgozatnál nem igazán ajánlatos:-)),most viszont,persze csak ha nem küldtök esküdtszék elé:D,akkor beteszek ide egy kis történetet amit egy másik blogból szedtem.Karafiáth Orsi Garden of Butterflies c. verse után szabadon(előző bejegyzés!)..maradjunk a lepke-témánál.


Egyszer, valamikor réges-régen,
Mint egy régi szép mesében,
A barna-sötét föld ölén - ott lent,
Egy parányi, aprócska mag pihent.

Eljött végre a tavasz, kikelet,
A picinyke mag lassan felébredt,
Kihajt a pici gyökér - kicsi szár,
Hívogatja a meleg napsugár.

Sok levelet bont, a szára szökken,
Sokkal szebb most: smaragd-zölden!
Éjjelre éj jő, és nappalra nap,
A pindúrka növény serényen hajt.
...és a legmagasabb ágán, ott fenn,
Egy csinos kis bimbó is megjelent.

A kicsinyke bimbó szirmokat bontott,
Még a napocska is rámosolygott.
Piros-ragyogó, selymesen fényes,
Nem láttam még soha ilyen szépet!

Szivárvány-tarka szín lepke arra repült,
A virág szírmára óvatosan ráült.
Cirógatta, s mondott szép meséket,
Senki nem választhatta el őket!

Forró, és szép hosszú volt a nyár,
Boldogan élt a lepke-virág pár!
Ringatta őket az őszi szél,
Tudták, lassan eljő a tél.

Hideg lett, a virágot fagy marta,
De ő a pillét védte, betakarta.
Szirmai egyenként kihullottak,
A fagyott lepke a földre pottyant.

A hótakaró alatt eggyé válltak
Piros szírmok, tarka lepkeszárnyak!
...és mikor eljött a következő nyár:
azon a helyen virág nyílt: tarka-szivárvány!
 
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése