Egy huszonéves lány blogja-Érzések/gondolatok/zenék/videók/képek/versek/és ezek kombinációi/>Mindennapok/hangulatok/pszichológiai és spirituális tapasztalások/hitek/"hol fenn-hol lenn"/lebegés Föld és ég között-'keresés'
Nyuszi ül a fészkében, Nincs az idővel békében. Hó után eső sújtja, Nincsen ennek semmi múltja. Csodálkozik is szegény Nyúl uraság, Hogy megtörténhet vele ily furcsaság. De nincs mit ezzel tenni, Túl kell ezen is lenni. Megindul hát bosszúsan a dolgára, Meg fog ázni a bundája.
De én sem jártam jobban, Én sem locsoltam még hóban... De spongyát rá, tudom a dolgom, A feszültséget kölnivel oldom. Eszem, eme körülményeket nézve, Dupla jutalmat kérne. De egy tojásnál sem szomorkodom, S idén is tisztességgel locsolkodom.
Egy Villon-féle zenés verseket tartalmazó CD
főcíme által szabadon ( a cd címe ragadta meg a szemem,nem is épp
Villon! ) BEFOGAD ÉS KITASZÍT A VILÁG; pár gondolat
---------------------------------- Voltam már kitaszítva és befogadva.Szeretve és Negatívan megítélve.Ismerve és Ismeretlenül.Nyílva és Zárva.
A MÚLT: a kitaszított énem helye.A múlt,a teljes zár,a teljes
ismeretlenség helye.A múlt a negatív ítéletek helye.A fájdalmak helye.A
belső szorítások lokalizálódása: torokban,gyomorban.A múlt a sprintek
helye.Amikor már nem bírod elviselni,azt ami fáj.Futsz.
Kitaszítottnak érzed magad.Furcsának,az átlagostól eltérőnek.Épp ezért
taszítanak ki?Így kerülsz a társadalom,a közösségek
perifériájára.Egyszerűen mert más vagy,mint az átlag.Ezt a "másságot"
pedig nehezen éled meg. A JELEN: befogadó.Több az elfogadás benned
is s kint is.A jelen nyitottabb.Te vagy nyitottabb; s így talán a világ
is más.Befogadóbb. Még mindig érzel néha kívül-különállóságot,de ez
már nem ugyanaz a "kitaszított" érzés.Még mindig harcolsz néha
önmagaddal,nagyok a csaták,de már sokkal tisztábban vagy valós része a
világnak. Talán elfogadtad,hogy feladattal születtél,amit itt,így
vagy úgy,ezzel a "mássággal",az átlagtól való eltéréssel,pozitívabb
szóval egyediséggel és különcséggel,különlegességgel; másoknak
különösnek tűnő nehézségeiddel s azok tiszta elfogadásával teljesítened
kell. Apránként: nyílva,szeretve,a valós önmagadat adva. Hiszen ennél többet nem is adhatsz.Így leszel ma,a múlt kitaszítottjából befogadott.
No,elköszönök kicsit.Ágy,Kádár Annamária Mesepszichológiája,írás-,olvasás,ágy,alvás,kúrálódás.C vitamin,NeoCitrán.(ha írok bármit is,s fogok szerintem,akkor jelentkezek!) Ahogy beköszöntött a szünet,a szervezet érezte hogy lenyugodhat,visszafoghat a pörgésből,jött a torokfájás,aztán a nátha...a tipikus megfázásos cuccos. Most szépen kidolgozza a szervezetem azt a sok mocskot amit az idők alatt,a munkámban főleg magamba szedtem.Pörögtem,csináltam,hajnalban keltem,este jöttem; az ember nem foglalkozik magával,aztán kimerül a szervezete.A sok stressz,a sok kölyök,a sok harc,a kikészülés az egy icicpicit odatesz. KisPindurom az előbb még itt kergette a farkát a puhi kedvenc szőnyegén majd elfeküdt. A kis drágám annyira aktív...én meg annyira fáradt vagyok,lelkileg és fizikailag egyaránt.Este jön apa,aztán átviszi hozzájuk,hogy ne kelljen ebben a hideg esős pocsék időben elmozdulnom semerre.(ha kutya van,az ugye sétálós történet napi 2szer-3szor)
Ez a kép otthon van a másik lakásban anyáéknál..a piros puhi-kedvenc szőnyeg az nálam van...azt egy előző bejegyzésben láthattátok.
Szóval,van pár napom pihenni,regenerálódni,hogy tudjak majd viszonylag jól...visszatérni és év végéig végigkergetni a rám bízott kölyköket. Az egész telet kibírtam mindenféle betegség nélkül...most...kicsit elkapott,de...NeoCitrán napi 2 s garantálom,nem tart ez sokáig.Nem is nagyon tarthat.
"..Kivétel nélkül mindenkinek végig kell
mennie a szenvedések hídján,ha azt akarja,hogy felébredjen a
kómából.Nincs más út.Csupán a különböző hidak közül választhatunk.A
túlsó partra másképpen nem juthatunk át. Tudtam azt is,hogy egy adott hídon egyszerre többen is átmehetünk.Mint egy óriási turistacsoport.
Együtt utazunk... Kicsit leszakadozva,kicsit előrébb vagy hátrébb de
együtt.Olyanok is vannak,akik fogják egymás kezét.Gyengébben vagy
erősebben,hosszú vagy rövid ideig,néha egymásba kapaszkodva,néha egymást
elengedve,vagy csak alig-alig tartva. ....Vannak olyanok is,akik az új
világba megérkezvén észreveszik,hogy akik még a hídon
álldogálnak,segítségre szorulnak.Ők bátran és boldogan visszalépnek a
hídra,hogy segítsenek az új világba való belépésnél.Odalépnek a többiek
mellé,bátorítják a bizonytalankodókat,ha kell,a kezüket is
megfogják.Előreengedik őket vagy maguk után húzzák társaikat.Újra és
újra visszamennek fáradhatatlanul,amíg a csoport minden egyes tagja meg
nem érkezik az új földre.Ők a fényharcosok ......" Vaktor
Orsolya,Kristályfény-misszió az eredeti forrás a NőkLapjaEzotéria
Hol volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy a
Nap megszólította a Holdat. Nem volt ez olyan nagy csoda, hiszen jó
ideje kerülgették egymást az égen. Beszédbe elegyedtek. Nap úrfi mesélt a
Föl nappali arcáról: erdőkről, mezőkről, gyerekek mosolyáról.
Hold kisasszony pedig az éjszaka ezüst fényéből szőtt varázs-meséket,
arról, milyen csodálatos dolog mosolygó gyermekálmokat őrizni. Persze
ezek a találkozások mindig rövidek voltak, alig néhány percig tartottak
naponta, hiszen utána mindegyiküknek folytatnia kellett a maga útját.
mindketten vidámabban vándoroltak egy kicsit, előre várva a másnap
néhány boldog pillanatát, amit együtt tölthetnek el.
De
ugyanakkor minden nappal egyre türelmetlenebbek is lettek, egyre
rövidebbnek találték a boldog perceket. Törték a fejüket, mit is lehetne
tenni, de nem jutottak megoldásra. így mindketten elkeseredtek kicsit, a
Nap mindig tovább szunyókált reggelente, hagyta, hogy köd borítsa be a
világot, és a Hold is felhőkkel takarózott esténként.
Aztán egy
éjszakán álmodott Nap úrfi, megálmodta a megoldást. Boldogan ébredt,
egykettőre lerúgta magáról ködtakaróját és alig várta az esti
találkozást. És eljött a pillanat: megkérte Hold kisasszony kezét. a
Hold mosolyogva hajtotta le fejét és suttogva mondott igent. Egy kicsiny
csillag-könnycsepp gördült le kerek arcán, így született a boldogság
Esthajnal-csillaga, az éjszakai ég legfényesebb lakója.
Mindketten türelmetlenül várták a Nagy napot, amit két héttel későbbre
tűztek ki. Bizony mosolyogva néztek a pillanatra, amelytől kezdve kézen
fogva vándorolnak az égen, együtt mindig, legyen bár nappal vagy
éjszaka.
És eljött a pillanat. Mosolyogva közeledtek egymáshoz,
kezüket nyújtva a másiknak. És Hold kisasszony átölelte Nap úrfit. A
mosoly eltűnt a gyermekek arcáról, a Föld minden lakója rémülten
menekült vackába a nappal támadt sötétség elől. a Hold elengedte a
Napot. Lassan újra felderengett a fény, az élőlények előmerészkedtek
rejtekükből.
De valami eltörött. A Hold csak sírt, egyre
folytak csillag-könnycseppjei, szikrázó ezüstként hulltak az ég
bársonyára. Bizony sok idő és gyermekmosoly kellett, míg megnyugodott és
újra beragyogta a földlakók álmát.
És azóta? Maradtak jó barátok. Minden nap találkoznak, és égi fényükkel mosolyt csalnak a másik szívébe.
Kellemesen havas-esős Húúúzsvétot Minden Kedves Élőnek és Holtnak,Olvasónak és Hallgatónak,avagy ahogy a napokban már bekettyenve a sulitól mondtam: hóbatojik a nyuszó,kiskutyónak nagy puszó :D
Üdv Mindenkinek a mi kis közös rezidenciánkból,kutyó kedvenc puha szőnyegéről. (ha zöld lenne még azt hinné fű,azt még inkább menne a pisi :D)
Na szóval,ez az időjárás ami mostanában van egy icipicit pindurt a sírba tesz.Ahogy a Nox énekli: Napfényre vágyó tépett/sápadt (?) világ.....úgy valahogy.Este forró víz,levendulás meg zölt teás illóolajok,neocitrán,megfázásos,náthás gondok. Valószínűleg a munka,az iskola merített le ennyire ko-ra.Megy az ember,csinálja,pörög,hajnalban kel,este ér haza,ha értekezlet van akkor tényleg este; majd eljön a szünet,a szervezet megérzi a szünetet s engedi magát lemerülni; jön a torokfájás,a tüsszögés a nátha.Meg a hóbatojó-seggbefagy-nyuszó (no,de a kiskutyómnak puszó :D ) ...... Szóval,hát fényhiányos állapotok vannak már nagyon.Ha sürgősen nem lesz változásosság,esküszöm befekszek egy szoliba 10percre.Fényhiányos-energiahiányos-depisség...hiányzik a reiki.Jövő héten április,akkor már lesz.Hónap első 2 vagy 3 szerdáján van. Azt hiszem,mostanában merülhetek ki.....érzem a napi pörgés,amit eddig műveltem..ko-ra vittem magam,semmit nem foglalkozik az ember ilyenkor magával,megy,csinálja,pörög,küzd,automatikusan...öröm ebben nincs,szenvedés az van sok meg kínlódás...a tarot-os csaj ahogy mondta,kifogytam a szeretet energiájából...hát...valahogy úgy.Mindenképpen továbblépés lesz..valamerre,lehet külföldre. Így,egyre-egyre jobban kikészítem magam.S persze vagy hiszünk a kártyás jóslásokban vagy nem,ennek valóban lehetnek hosszabb távon komolyabb orvosi következményei. A könyvtárból most hoztam ki zenésített verseket: Sebő és József Attila,Radnóti,Palya Bea-Weöres-Psyché. Kell egy kis érdekesség...az a gond néha,hogy bár térben eltávolodtam a munkámtól,helyileg,agyban és lélekben ezt nagyon nehéz kivitelezni. Itt van ez a pár nap! Remélem sikerül annyira felélednem,hogy végigkavarjam a "rám bízottakat" év végéig.
Szuper volt.Olyan visszajelzések,olyan infók értek,sok,tömören...közben
ölelések,szeretet,érintés,feloldások.Érzések és sok-sok-sok mindenféle
új.
Odaérek; ölelés.Az elején még nehéz volt..a légkörbe
beleolvadnom.Ahogy a nyitó-meditáción Ági a szeretetről beszélt,nem
csak én...többen majdnem elsírtuk magunkat.Ehhez hozzájön,hogy nekem
előtte volt az Évitől-egy hipnózisos ismerős/barát- egy
apró-szeretet-jelző közeledés.Lehet látta,hogy nem vagyok még túl
jól...ott az elején.Főleg,hogy fél estét azon kínlódtam a fél szekrényt
kipakolva mit vegyek fel,hogy jól érezzem magam a bőrömben.Mostanában
nehéz nagyon...így a magammal való kapcsolatom. Aztán lassan-lassan belerázódtam. 1.
Először elmentem egy agytrénereshez.15perc hang-fényterápia és
relaxáció.No,Zsófi gondolatai szanaszét.A végére sikeredett
elengednem.Csend.
2. bementem egy grafológus csajhoz.Fiatal csaj,de nagyon szimpatikus volt.Amíg
vártam a soromra,kinn egy srác (fiatal,ő volt a segítő;a grafós csajjal jött) meg egy idősebb nő
dumáltak..félve figyeltem majd vettem a bátorságot és
társultam.Dumáltunk,néha hozzászóltam..a csillagjegyem is kérdezte a
srác..addig dumáltak,én meg figyeltem néha megszólalva; meg a srác sokáig
szemezett velem,hogy nem merek odamenni,végül mégis társultam hozzájuk....érdekes karakter lehettem
neki ezzel a nyitott és egyben félénk,zárt alkatommal-aki amúgy nagy pszichológiai háttérrel,emberismeret stb,neki senki
se tud hazudni-hatással volt ránk...hát aszondta,ő ma még engem
szétcincál. Állok elébe.De közben...bementem a grafós csajhoz,az
rajzoltatott,íratott velem,kis személyiségelemzés..kinn még a sráccal
dumáltunk,majd elmentem ebédelni.Már,aztán nem volt idő sajna hogy
szétcincáljon. :) Pedig helyes srác,ha darabokra boncol lelkileg azt se
bánom. :))))
3. ebéd után bementem hangtálazni.No,az nagy élmény
volt.Kezdte úgy a Timi,hogy....te reiki beavatott vagy?
mondom,tervezem,még nem..de...s teszem hozzá,te...te ezt honnan látod?
:) Teljesen ledöbbentem. Aszondja,a koronacsakrán át jön be a reiki,s
egész jól rá vagyok nyílva,ott fenn.Már csak kicsi kell.Ági erre most
este chat-en :érik az avatás. Elkezdjük. 3 hangtál. 2
előttem,1 mögöttem,hangtál-piramis,fejjel lefele néző háromszög-alakban
ülök egy pléden.törökülés,szem becsuk,a Timi kezdi.Végzünk 20-25perc
finom rezgések majd ...a következőt kérdi: Te hogy születtél?:) Na
basszus,mondom magamban,ez hogy jön ide? Beletalált..Nehezen-mondom-meg
se akartam születni.Elkezdtem neki a születésemről mesélni.(ő
családállítós is) Aszondta,ez a hangtálas megélés nála mint
kívülálló-érzőnek tök olyan volt,mintha a születési folyamaton mentem
volna át.Hát ez odavágott. Jó érzés,ezek a rezgések.
4. Innen kijőve,bementem picit a reikisekhez,mégiscsak legyek kicsit a hazai közegben. :))
5.
elmentem egy tarot-os nőhöz is.No,ő is odatett. Vegyél egy
kristályt,amelyikhez a szív húz.Egyet elveszek.A továbblépés
köve.Keverem a kártyát,az energiám benne,kirakja.
Továbblépés,külföld
akár vagy bármi mert ha nem lesz valami radikális változás (amitől az
ember félhet de meg kell lépni) ,komoly betegségek
jöhetnek.Vese,nőgyógyászati betegség...pl a
kapcsolat,szex-hiány,a női lét megélésének nehézségei,női blokkolódások.Mondta,hogy a 28év
vízválasztó mindenkinek.Milyen a kapcsolat az apámmal (hát,annyit tudtam mondani; semleges; nem túl pozitív de jobb szót nem tudok rá) ...mert ha pasis
bajaim vannak,akkor arra kell ránézni.
Szeresd magad...mert csak így
fogod azt kisugározni,ami azt mondja a pasinak,gyere,itt vagyok. Ja,és
amit már Te is sokszor mondtál-az,akinek az email repült-,szállni kell le a fejből,az agyalásból,az
elméből a szívbe,többet foglalkozni a lélekkel.
Meséltem erről a
suliról,ahol most vagyok...hogy ez a megakadás,a harc a gyerekekkel.Erre
a csaj: elveszett belőled a szeretet már,pont emiatt az élethelyzet
miatt. Igen,helyet kell a szeretetnek találni. (kérdeztem a
gyerek-témáról is,mire aszondta,lát egy kis lelket,kislányt; de
vigyázzak,ha lesz olyan pasi akivel majd szex,nehogy rögtön
becsússzon..hát megmondom,egybeesik a kineziológussal,akivel
kitalálgattuk,hogy talán attól is félhetek,hogy rögtön terhes leszek;
anyának is már minden mondtak,jósnő is, lesz gyerek nálam,de
nehezen,nőgyógyászati gondok de megoldják azt stb)
6. bementem az
Évihez 4kor,s 5ig csoportosan csináltunk egy reinkarnációs
hipnózist.Max 15 fő s erre kell 1óra. 40-45perc. No,ez megint olyan
élmény.......időigényes;mesedélutánt lehetne tartani. (tavaly ősszel,egy szimpla egyszerű mély delta-szintű hipnózist csináltunk; a fél órás beosztásokba csak az fér bele,meg egy kis beszélgetés; így lett most ez az 1óra kijelölve,hogy aki akar az jöhet reinkarnációs hipnózisra,de ez egy hosszabb,komplikáltabb,időigényesebb menet)
Voltak még előadások,amiket az
ide-oda menéssel nagyrészt kihagytam.Hm...A végén meg Ágival nagy körben
kétféle kis egyszerű tánc.Szeretet,Nagy Ölelések és...Egyedül
voltam...aki ismerős volt,nagyrészt a Reikisek. :)
Talán nemsoká közéjük fogok tartozni.Atyaég,mennyire fogok izgulni egy ilyen reiki avatáson ha lesz majd... Soha
nem tudod a reikiben,hogy mi várható s mi fog történni...de bátor
vagyok,rányíltam,s ahogy ma is kiderült a koronacsakra is rányílt.Hogy
ezt honnan látja a másik nem tudom,látja és kész..de
ledöbbentett,mennyire ráérzett.Te reiki beavatott vagy?
Nem,még,tervezem,viszont jól érezheted,mert majdnem 1 éve
járok...........:)))
Nagyon jó kis,töltődős napunk volt!Este még az ölelést továbbadtam! :))
Egy régi Natura Napos emlék.Feldobtam a közös reiki-s oldalra is.Fordítgattuk..együtt készültünk a Natura Napra.Jövő héten egy újabb jön.Újabb Natura Nap,ősz után tavasz,biztosan egy újabb zenével.Ez pedig egy szép emlék...órákig el lehet hallgatni,olyan!Helyén van! Csendesít! S hogy lássátok,kinek a hangja....
Hétvégén,itthon,egyedül,magányban, futok önmagam nyomában. Olyan mintha szétváltunk volna. Egy test,egy lélek,egy ember,mégis; néha mintha valaki kiválna belőlem és ez a kivált darab keresné a másik felét,amivel egészet alkothat. Egészet,nyitottat,szeretetet adót.
Érzékenyt és soha nem félőt, nyílt szívűt,s ha kell,tűzben égőt. Keresem azt: azt a belőlem kivált másik darabot, azt akivel együtt egészet alkotok.
A hétvégi elragadtatás. :) Sokadszor hallgatom...éjjeltől nappalig...
Hallgatom a város zaját,
Figyelem az élet ritmusát,
Keresem a jó vágyakat,
Az új álmokat. A boldogsághoz száz út vezet,
De akad, ami útvesztő lehet,
S éjjel néha sírva ébredek,
Mert még kétkedek. Van-e égi szeretet
Vagy csak földi szerepek?
Lehet tiszta még a vágy,
Vagy romlott a világ? Az élet néha színtelen,
Az ember sokszor szívtelen,
Ha a bánat még a mélybe ránt,
Ölelj át! A hullám néha összecsap
És cseppnyi remény sem marad,
Ha úgy érzem, hogy nincs tovább,
Ölelj át!
Úgy rejtem még a múlt bánatát,
Mint függönyök a házak ablakát.
De akarom, hogy szívembe láss,
Úgy, mint soha más. Ha az arcom idegen,
Mert árny ül szívemen,
Egy mosoly épp elég,
Hogy olvadjon a jég. .... Az élet néha....színtelen....
Benned érzem az igazi jót
És ez az, mi éltet.
Tőled kaptam csak igazi szót,
Mi reményt ébreszt.
Máshogy érzem az ízeket,
Szebbnek látom a színeket,
Már régen vártam rád! Ölelj át, ölelj át, ölelját, ölelj át!
Egy régi élményem.Előjött,megmozdult s újra bennem él!!!!
.....Akkor már emlékszem..szerettem volna valamit,valami újat.Valami
jót,érdekeset,építőt; elegem volt az egyetem,a tanulás monotonságából
hát feldobtam a 4érzék-színházas-bevállalással.Nem tudtam,mi fog
történni; az ember talán bizonytalan kicsit...de ott,páran akit
csinálják,kedvesen,ügyesen belevonják a résztvevőket.Voltunk
ketten-hárman max; s a végén az ember garantáltan máshogy jön ki mint
ahogyan bement.(mi egy terembe mentünk,már kinn bekötötték a szemünket s
bevezettek; egy tér,bár csukott szemmel a térérzékelés megszűnik) Rá
kell nyílni,átadni magunkat annak,ami ott vár.(s nem tudod,mi vár!) Láttam
hirdetve..Hát mentem..No,ez megint sokat ad a nyitáshoz,a
bizalomhoz.Bátran menni kell..Van akit nehezebb vezetni,van akit
könnyebb de mindenkinek fantasztikus élmény! Az emberi élet állomásain
vezetik át az embert,de azzal a tudattal,hogy Isten ott van,mindig.Van
benne egyfajta oldódás. Ahogy anyának elmeséltem: 'Úristeeen!
Bekötötték a szemed?Honnan tudhatod,hogy nem vettek fel videóra?Mit
csináltak veled?Hogy bízhatsz meg?Csak óvatosan!' Jó,oké,félt.Elképzelni
nem tudta,milyen volt.Én éltem át!!! Bizalom-kérdés sok minden.Kicsit
meg is ingatott akkor; mégis erősebb volt a megélt élmény,a bizalom,az
összes érzésem,amikor lepellel terítettek le..és hasonlók.Mindez
bekötött szemmel odavág. :) Nem hiába erős még ma is bennem!.....így tudom ide benyomni.. A youtube-bal nem jön be.
Katt rá! Nézzétek meg,s ha bárhol lehetőségetek adódik,menjetek ebbe a láthatatlan színházba.
Aki volt már kineziológusnál az érteni fogja,mikről beszélek,számadatokkal is.A napokban megint elkezdtem járni; valamit muszáj csinálnom magammal...kicsit próbálgatom az oldást.Hátha.Már nem is egyszer segített.De amikor megyek...hát,mindig van mi téma.
Megint volt.
Az anyám elől megint,tegnap este 8kor....menekültem.Be a konyhaablakhoz,sarokba,ahogy szoktam védekező reflex,a saját lakásomban..s ha nyitva lett volna az ablak,ugrok mert az lett volna az egyetlen út.Erőszakos volt,ahogy nézett,ahogy beszélt,rettegtem,féltem; s mindezt miért....mert mertem beszólni,hogy neki soha semmi nem jó (és nem is lesz!soha!) ; alig vártam,hogy elmenjen s rám tört a sírás.(megjegyzem előtte reikin feltöltődtem,majd visszaszívta az energiáim,sírtam aztán reiki ide vagy oda,energiaszint zutty)
(és azt kérdi tőlem,ő e az oka mindennek; s ha ő nem lenne,megoldódnának e a bajaim,ha ő felkerülne felhőcskére)......én..tudjátok,mégis az anyám.Csak meg szeretném érteni..mi miért van...s mostanában annyit beszélgettünk a születésemről.A kinez kapcsán.
Van aki szül,s aki születik,a kettő együtt dolgozik jó esetben,végül egy boldog anyát látsz és egy egészséges szopizó,életerős kisbabát.Ez a jó eset.
No,nálunk ez a következőképp volt.Egy ismerősnek,jóbarátnak már leírtam jól az érzéseim,gondolataim,a születésem körülményeit,másolom:
'........De,hogy a másik oldalról is írjak,igaz ez tőlem jön,ahogy én látom,de
beszélgettünk mostanában anyával a születésekről,a
nehézségekről,konkrétan az én születésemről (ma már anya is jobban átlát
dolgokat,s próbálgatja keresgetni ő is mi miért)....és az hidd
el,nagyon durva volt.az anyámnak is..ezzel úgy érzem,védhetem
őt...persze,sokszor bánt,lelkileg,én félek,gyűlölöm-szeretem egyszerre
azt se tudom mi zajlik bennem s ez a gyűlölöm-szeretem a legdurvább
kettős-érzés,mégis védem...talán mert mégis az anyám...és mert fáj ez az
egész...és próbálom megérteni..mindent.Mesél ő is,mond ezt-azt a
kineziológus is,s ez egy mélyebb megértést hoz. Nem feltétlen elsőre laza és problémamentes lelki feldolgozást,de a megértés az már egy lépcső.
Ott
a szülőcsatornában megakadtam (így akadozok itt-ott az életben is) ,az
anyám szinte magán kívül volt..vákumos szippantás is szóba jött de
nem..egyszerűen jól belekönyököltek anyám hasába és
kinyomtak.Természetes,spontán születés,szülés mégis gázos.Ott,ahogy
megmutattak neki,lógott a fejem,nem sírtam fel,zéró életjel,nem adtak
rögtön oda a kezébe...nem volt kapcsolat (pedig tudjuk,hogy ez mennyire
fontos!)...rögtön benyomtak a kék fény alá...anyámat elaltatták mert a
méhlepényt ki kellett kaparni mert természetesen nem ment...természetes
szülés volt,de sok-sok bökkenővel.Anyánál és a babánál. Nem voltam
hajlandó utána pl enni..csak feküdtem,aludtam,nem nyitottam ki a
szemem,zéró életakarat,utána ahogy nőttem,nehezen indultam minden
téren...az anyám gyenge volt,sok mindent szégyellt,ereje nem volt kimenni
a mosdóba hogy rendbe tegye magát vagy mamáékhoz..több napig..utána meg
jött a depressziós időszak,amit egyedül csinált végig mert akkoriban
még nem ismerték fel..vagyis,nem tudták mi van...segíteni se..nem volt
annyi minden róla mint ma.Hát végigélte... Hogy ezt mind miért
írom?Azért,hogy értsük meg a másik felet is..és,hogy neki se
könnyű.Megszenvedte ő is...Ő szült,én születtem.Egyik se könnyű....és
nem mindegy később,hogy a gyerek mekkora és milyen jellegű stresszekkel
jön világra; akar élni,vagy nem...bújik ki ügyesen,"csusszan",vagy úgy
vákum vagy a könyökölős módszer.Elég brutálisnak tűnik nekem...Hogy én
akkor mit élhettem át,nem tudom..de a kinezes az egyik szövegnél annyit
magyarázott,hogy pl azért félek az egyedülléttől meg azért van ott a "megint bántani
fognak"-érzés mert ezzel magyarázom a félelmet,csinálom a korlátokat...mert valszínűleg
ezzel a "megint bántani fognak" érzéssel jöttem világra...(és ma már
tudom,hogy az ellenkezője is létezik,a szeretet és a bizalom,hála
neked,Áginak,a reikinek,a Natura Napoknak stb) Az emberekkel való
kommunikációnál..azon belül a fogantatáshoz 96-os stressz-értékek jöttek
ki..most az anya felé való félelmeknél..a születés 3.szakasza
játszott,80 fölötti értékkel..és igen,ott voltak a nagy gondok.Ott
könyököltek oda..anya sokszor mondja mondta nekem,hogy akár ott onnan
lehetnek olyan idegi sérülések,apró kis...amik aztán később így-úgy
gondként játszanak.'
Emberek és a kommunikáció:-81,+22 Fogantatás:-96,+24 Félelem (anyával szembeni félelem),az emberek
véleményétől,attól való félelem mit gondolnak: Jelen: -82,+24 Születés 3. szakasza: -96 .... Asszem.Ezt már emlékezetből írom.
No,ott akadtam benn.Nem akartam jönni..ott történtek a
"belekönyökölések" szerintem; a legdurvább dolgok,hogy végül kinn legyek
ezen a- most mondhatnék ezer jelzőt- világon.
Nagyon kivoltam/vagyok.Tegnap....hazamentem.De csak du. 5kor..ebédelni..majd utána..azt éreztem,muszáj mennem...robbannom kifele..Igaz,már sötét volt,ettem.Fél6-6 levittem a kutyám,fél7 busz,7re lenn voltam Almádiban.Nem érdekelt az este,csak hogy menjek,meneküljek,fussak,önmagam elől,az érzéseim elől,anyám elől,a jelenem elől. Az a jó itt,hogy negyed óra s lenn vagy a Balatonon.No,de még csak március eleje.Kihalt volt még minden.Hát bementem egy sütizdébe,hogy enyhítsem az érzéseim,a fájdalmat,anyám hatásait..elkezdtem egy sms-t írni,amit akkor ott úgy kezdtem "hiányzol" majd...jöttek volna a könnyeim,de nem hagytam.Az írás,a személyesség,az sms mindig megmozdít ott benn... Süti,epres Cappy,majd fél óra kóválygás...csak mentem...mentem bele a végtelenbe....így:::: Elég veszélyesek ezek a nekiindulásaim....hat lóval se lehetne megállítani.Elszáll belőlem minden gondolkodás,agy,s csak megyek....elindulok...és nem érdekel,hova,merre megyek vagy lyukadok ki.Ilyenkor általában nagyon nem vagyok jól,amikor már ilyeneket játszok. ..lementem sétálni..a partra..este volt..nem találtam helyem.....s ma se vagyok sokkal jobban.A munkával álmodok,s előre félek a másnaptól.... Balatonalmádi 2013. március 9. este Csendben Sötétben Sétálsz bele a sötétbe..
Feletted csillagok, lelkedben üresség, szinte már nem is félsz. Végtelen térben, időtlen magányban, sétálsz a sötétség nyomában, az Este,Őt követed, a szíved elveszett. Az utcán itt-ott felgyullad egy lámpa, a szív árva, a Balaton,a kacsák még hidegben fázva, az egésznek oly nagy a magánya. Sétálsz; bele a semmibe, a céltalan végtelenbe, vége nincs,s a híd, nem tudni,hova visz. Sodornak az érzések,s nem tudni, hol a vége. Vajon hol lesz ennek a sodrásnak vége?
Bátran és Remélve!!!!
Vajon Bátran???Vagy Félve??? Bárhogy is lesz,csakis remélve!!!!
Nos,hát..újra válság.Egy lelki mély hullám.Jó mély. Holnap megyek a kinezeshez.Hétfőn egy belső indíttatás és felhívtam. Tönkre vág ez a munkahely.Napi szinten kegyetlen harcokat vívok,kikészülök; de napi szinten túlélek; telefonos segítséggel vagy anélkül. Közben nagyon depis vagyok,energiahiányos.Automatikus.Megyek,csinálom,nem érdekel semmi,se magam,se a lelki hogylét,csak hogy fizetést kapjak. Tegnap voltam reikin. A Csabi állt mögém kezelni.Majd utána megdöbbentő,miket mondott. 'Nagyon vitted az energiát..ezt akkor szoktuk megfigyelni,ha valaki nagyon fáradt és kimerült,lemerült.' Kb így vagyok.Hogy hogy bírom ki év végéig,nem tudom. Reiki-n is azt éreztem,nem tudok ellazulni. Viszont ott nem is kell....mindig halljuk,hogy nem kell arra utazni,hogy ellazuljon az ember.Egyszerűen hagyod a reikit s az oda jut ahol kell,ahol szükség van rá. Előtte fáztam...utána 39 fokos lázban égtem,a Csabi aki kezelt,pedig közölte,hogy az egész alkarja szinte égett.S nagyon vittem az energiát. Hát ez van....teljesen kivagyok.A magam hangtalanságában,magányban,egyedüli harcban..............s nehéz kikapcsolódni.Elengedni az ottani dolgokat. Nem tudom...remélem...ha egyáltalán találok ezután munkát Magyarországon (mert anyáéknál is a Bárcziban sokakat küldtek el,apáéknál is)...remélem több ilyen végtelenségig kikészülős,s padló szint nem lesz.Vagy kimegyek külföldre.. Anyának egy ismerőse,pszichológus; kérdi anya,nem megyek e el hozzá...ő ingyen vállalná....anya barátnője és régi munkatársa (Bárczi) aki aztán pszichológus lett.Hozzá..nem tudom..nem szívesen..nem tudom,tudnék e úgy nyílni..hogy akárhogy is a titoktartás,anya biztos kérdezné...mondjuk úgy az "állapotomról",rólam..ismerős nem jó irány. Tegnap viszont végre jó volt..voltak nagy ölelések reikin,s a sok jót,ölelést,szeretetet még az este folyamán továbbadtam az Ildinek..még aznap este szerdán muszáj voltam elmenni hozzá...s volt egy jó hosszú,hosszú ölelés sok-sok szeretetettel..rég töltődtem annyi jó érzéssel mint tegnap este. De ma a munka...a gyerekek,folyt.köv. Nagyon durva,kemény....nagyon nagyon kemény,teljes kikészülés.Megint teljes depiben jöttem haza. A kutyám köröttem ugrált,annyira volt erőm,hogy lefeküdjek..fél órát,háromnegyedet feküdtem,elbóbiskoltam..majd nagy nehezen feltápászkodtam,összekészülődtem,s lementem a kutyával egy nagy sétára..ki a határba.Az se normális..szegény..reggel 7 óta itt volt ma egyedül,4fele már ideje volt lemenni vele..nagyot,ki szabadba..de őszintén...így péntekre,kb összeesek a fáradtságtól. Szerdán a reiki szinte életmentő...de a kineziológus is!!!! Holnap...meglátom,hogy s mint.Majd jelentkezek.
Kedves Mindenki!
Figyelő-Nem Figyelő,Blogger-NemBlogger,Szeret-NemSzeret,Író és Hallgató/Olvasó!
Tudom,mostanában ritkán írok ide.Hanyagolom.
Egyrészt: lefoglal a munka.Arról nem is írok ide konkrétan mert ezek mindenre képesek.Szóval,a neten sehol nem írok arról mit csinálok napi szinten,csak személyesen pár embernek.Annyi itt elég,hogy sokszor,heti 2szer-3szor sírva jövök haza.Fél órákat sírok,nem vagyok egyensúlyban.
Ellazulni se tudok.Már rég.Sehol.Pedig szerdánként,ha van lehetőségem,elmegyek ide-oda; ez se mindig,pedig jó..szerdára szoktam nagyon besokallni.Ha nincs egy ölelés,megkattanok.
Itthon anyával se stabil az élet.Mindenhol a zűrök.Otthon,a munkában ott triplán,s a kapcsolataimban is.
Kapcsolat?Létezik az?
Barátság? Mi az?? Nem létező fogalom!
Egyik barátnőmnek lett párkapcsolata.Hát,igen,ez így szokott lenni:: Ha pasi van a dologban,akkor a másik rögtön sokkal jobban le van pattintva.Hogy ő reméli majd tudunk találkozni..hát erre én annyit tudok mondani,hogy bennem már a remény sugara se él.
Szóval..utazgatok dolgozni órát-másfelet,ott végigharcolom a napokat,sírok,stresszelek; lazítani nem tudok,a világ fele pedig kegyetlen bezárkóztam.Úgy érzem felesleges bárhol,bárkinél "próbálkoznom",mert meddő ügy.
Se barátok,se kapcsolatok,se semmi.Család addig oké,de oda se kötöm magam..áh,egyáltalán.
Öcsémmel..hazajön Pestről,szia-szia,puszi s ennyi a kapcsolat,s ez már nagy szó.Anyával katasztrófális mint mindig,de még így is,ha jó passzban vagyunk vele tudok legnormálisabban beszélgetni.
Apa...no,ő is idegbeteg; ahogy idősödik,a beszédhangja..folyamatosan üvölt,ami anyát s engem kikészít.
Nem tudok sehol megnyugodni,se barátok,se egy beszélgetés,se egy bármiféle kapcsolat; csak itthon..egyedül..ez pedig magával vonja a többi érzést: Magány,Félelem,s hétvégén az apróbb szorongások..vasárnap már félek az újabb héttől.Önbizalom,Önbecsülés-beli gondok,dögivel.
Nagyon úgy érzem,nem vagyok a helyemen,se a munkában,se sehol sehogy.
Viszont,egyértelműen sehol,senkivel nem tudok erről beszélni..Anya mondogat nekem néha dolgokat..hogy csináljam ezt végig,aztán keressek mást; akár Pesten,vagy külföld.Döntsem el,akarok e tovább "to teach" ... (így,önvédelem; külső támadások bőven képben lehetnek; már tapasztaltam pár dolgot)..szóvak,akarom e tovább azt csinálni,amit csinálok,s amit tanultam,még 1évet,vagy váltás,s mást,de ha őszinte akarok lenni akkor azt mondom,elképzelésem nincs,mihez fogok kezdeni ha én ezt itt júniusban befejezem.
De hálát fogok adni a Magasságosnak,ha kibírom ép elmével és ép lélekkel.
Nem egyszerű az élet..ott vagyok benne a sűrűben.
Hm..Emlékeztek erre a képre?
Jó két-három hete ilyen.Ott a versben kijött 2 hét hallgatásom; mert máshogy nem.Hangtalan...zajtalan..csend.Se szeretet-se félelem-se érzelem-se emberek-se kapcsolatok-magány.Hangtalan..Nem voltam jól.
Utána kezdett kicsit változni bennem minden,a vers után.Elkezdett a "hangtalan...
hangot kapni.Elkezdtem betölteni az üres részeket.Írva,zenével,bármivel; amivel a "hangtalan" érzelmi hullám kezelhető.Persze,Drágáim,addig örüljetek amíg írok; mert aztán Babám,ha nem írok,annak jó vége sosincs. Akkor valami kegyetlen durva egész éjjel zokogós kirobbanás lesz,ha nem eresztem ki magam részletekben versekben,vagy nem eresztem bele magam egy zenébe. Fontos nekem az önkifejeződés.Ritkán beszélgetek mert zéró semmi lehetőségem sokszor,belém szorul minden; az érzés,a magány,az egyedüllét,a félelem.Küzdök.Magam.Egyedül. (nem hiába örültem régen is,amikor volt fél órám a pszichológusnál; s az a fél óra az enyém volt,hiszen előtte hétközben zéró)
Annak szoktam most már legjobban örülni,ha jön könny.Fú,hát a lélek még él,a szív még él!
Tényleg sokszor érzem úgy,hogy haldoklik.Aztán mikor jön a könny,vagy mikor a buszon ránézek egy pici kis pici-fene tudja mennyi idős talán-bölcsis-ovis kiscsajra s a tekintetünk találkozik; én felhúzom a szemöldököm,ő utánoz,s a szemünk találkozik; ezeknél az apró perceknél nincs is szebb.Érzed,hogy élsz.
A picilány elvonta a figyelmem arról,hogy utálom az embereket,sok hülye..nincs helyem,s péntek van,hulla vagyok stb...összetalálkozott a szemem a kiscsajéval,játszottunk kicsit a mimikával,aztán megfogta az ujjam a pici kezével-máris szeretet költözött belém,s kezdtem nyílni.S ahogy a picilány az anyukájával leszállt,újra visszaestem az érzelmi kavarásba.
Hát igen..ilyen ez.A világ zizis,kavargós.A mindennapos utazgatás pedig megteszi hatását.Szinte utálom az embereket,legalábbis kinn a sürgő-forgó tömegeket.Tudom,ez szomorú,de ez van. 6kor hajnalban elmegyek itthonról,5kor hazaérek.Negyed 5,leszállok a buszról,a hülye városban emberek kavarnak jobbra-balra,néha még egy-egy apró -rám nem jellemző káromkodás-is megjelenik nálam de csak halkan..gyalogátkelőn sok hülye ember,kerülgetés,a buszokon a lökdösődés..hát örülök,ha hazaérek. Nem szeretem ezt az egészet,komolyan!!!!De hát nem szerethetünk mindent..csinálni kell!!!
Ez most,sokszor pontosan,ától cettig ilyen; s ez itt egy egész jó fordítás: Tükrözi,miket s hogyan érzek.Nagyon elegem van..a munkámból,az emberekből...magamból.Persze valószínűleg leginkább magamból van elegem,s mivel nem vagyok egyensúlyban,a világot se úgy élem meg ahogy szeretném.Kivetítem önmagam...
'Ha nem válaszol,már nem szeret...
dolga van...
hagyom a francba...
legjobb visszazárni...
úgyse mondhatok,mesélhetek senkinek semmit...
stb
stb...'
Az anyám is szakmabeli,de ő már megmondta,ne is meséljek neki semmit,mert fáj neki hallgatni.
Hát akkor sajnálom,akkor nem beszélgetünk.Meghallgat a blog,aki olvas persze,a papír,a vers,a sorok...emberi oda-vissza dologra nem is számítok,már rég.Totál felesleges.Elvileg ma jönne hozzám a Zoli reikizni (ő egy reikis ismerős,vagyis volt nekünk olyan afférunk,komolyabban,hogy rég több mint ismerős),de tudom,hogy nem fog...mondvacsinált ürügy,félt hogy nagyon elkezdek ragaszkodni,rossz lesz nekem ha el kell mennie-hiába mondom,ne féltsen,megküzdök az érzéseimmel..vagy ott a család,jóidő,kisfia,ami megint tök érthető; de akkor ne állítsa,hogy jön...Többet úgy érzem...még ő volt aki felé próbálkoztam,de nem fogok.
Lehet nagyon bezártam..s egyedül küzdök..és falra mászok a külvilágtól,a kimozdulás jót tenne.
Ha megyek,mindenképpen csak zárt és ismert közegbe; a reikisek közé,ÉletMagHáz,ahol nyílhatok,ahol tudok kapcsolódni,s szabadon kifejezni önmagam...ahol nincs félelem.
Szóval minden a szokásos; a gondok a régiek.
A MAAAAD WOOOORLD pedig az az ŐŐŐŐŐRÜLT VILÁG,amiben élünk!!!!!!!!!