2012. január 2., hétfő

Karácsony,Szilveszter,Lélekpillangó

Mielőtt a Lélekpillangó sztorit befejezném..pár szót írok erről a pár napról.
Nem stimmelt nekem valahogy,nem éreztem most át benne semmit,de ennek az elmúlt pár hét volt az oka,az előzménye,anyával a harcok,a zárás,a sírógörcsök,a szorongás,az eltávolodás,a régi barátoktól való folyamatos elszakadás...25.e reggel sírva fakadtam,bezárkóztam kicsit.
29.én vagy 30.án nagy nehezen írtam az Ildinek,smst miután elég bátor lettem hozzá..találkoztunk.De...nagyon nehezemre esett az emberközelség,vagyis,az Ildit nagyon szeretem.
Elindulnom volt nehéz...nyitott szívvel,de aztán órákig beszélgettünk,megnyitottuk egymást aznap 30.án este.
Fél12 kor sétáltam haza.
Busszal továbbmentem egy megállót,mikor mentem még....mert féltem...félek csöngetni,félek felmenni másokhoz,talán az emberektől félek és kapok frászt......eljött új év...hát,ilyen se volt még..itthon egy üveg bor társaságában,kutyó az ölemben alukált a drága...néha egy egy robbantásra felriadt,megnyugtattam..ment a tvben a sok hülye zene...és hajnali fél1 re totál bekómáltam...főleg hogy még egy jópohár pezsgő is lecsúszott.Aztán még visszakavartam a vörösborra.Valahol célom is volt: Jó,akkor ma...ma inni fogok,itthon,egyedül.A bor kibontásának a dugasznak külön története van,de fél órás harc után már nyugisan iszogattam.
Nem szoktam én így...inni,de most az elmúlt kemény hetek után állatira jól esett..röhögtem össze vissza,hahaha,felálltam elmenni WC-re,azt hittem elszédülök,kicsit még  a Föld se volt a helyén akkor..de legalább minden szorongás,minden....minden oldódott.......kicsit...jó néha egy kis itóka :D...mondom én aki max a likőrig jut el :D:D...de...most,nem épp jó este volt ez egyedül...de....de talán életemben először megéreztem milyen becsípni,kicsit berúgni még határon belül,milyen oldódni...milyen amikor nincs az ember önmaga tudatában...s ez....oké,nem oldja meg a gondokat,de nagyon jó tud lenni....hazudnék,ha azt mondanám,a magányos iszogatás most nem esett jól!!!!!
Az elmúlt pár hét nagyon kemény volt...23.án a pszichológus majdnem kihozta a könnyeim,de mégse,nem sikerült neki...mindegy,25.e reggelre kijött...kisírtam szépen magam s jól esett.
Utána pedig úgy éreztem bezártam..tele félelemmel,szorongással...és...ez a kis Lélekpillangó történet meg az angol fordítása,amit csináltam egészen jól esett.....annyira aranyos........

No,folytatom is:::

January avagy Január 1.
A lélekpillangó szendergését a teljességben először ez a haragos vörös érzelemhullám szakította meg. Érzékelte a haragot. A férfinek mindene megvolt. A férfi nem volt boldog. A férfi az édesanyjára haragudott. Az édesanyja éppen Szilveszter napján halt meg – és a férfi nem tudott megbocsátani neki. És magának sem volt képes megbocsátani, hogy haragszik. Annyira haragszik! Hiszen az ember nem haragudhat a halott anyjára! Lelke szűkölt a magánytól, a kétségbeeséstől és beszédült az Atya templomába. Egy nővér küldte ide, akivel a villamoson találkozott össze. Ő, aki gyakran megölelte a betegeket, s akiről azt tartották, hogy ölelése gyógyít ...
A férfi  hátsó padban rogyott le a kis cigánylány mellé. A Lélekpillangó aranycsilláma, ha két szív megnyílt és egymáshoz közel került, képes volt a csodára. Megnyitotta a lelkeket. Ez történt most is. Imádkoztak. A lány otthonra, békére, a fiatal férfi szeretetre vágyott. A koldus, aki a templom ajtajában állt, csak azt látta, hogy egy kisírt szemű férfi és egy túl kihívóan öltözött, kisírt szemű lány egymást átölelve ülnek be a fűtött bőrülésre, s visszaintenek rá a felszabadultság könnyein át, mosolyogva: Boldog Új Esztendőt! A lélekpillangó egymás kezébe adta az árvák sorsát. Megkezdődött 2012 – az egymásra találások, a felébredések, a különös élmények esztendeje. A mese éve, melyben a lélekpillangó szárnyainak aranypora által minden lehetővé válik.

Január 2.
A Hegyen, a szikomorfa odvában nem létezett idő, ám a városban az év első munkanapja volt. Álmos, kialvatlan, vagy éppen feldobott és kipihent emberek adták egymás kezébe a forgóajtók kilincsét az irodaházakban, az egyetemek kapujánál, az óvodák ajtajában, s mindenütt, ahol emberek jártak-keltek. A város vérkeringése felélénkült, lüktetett. A Lélekpillangó bábjának lelkét elöntötte a belső mosoly...
Két jó barátra lett figyelmes, akik egy kandalló előtt ültek. A férfi és az asszony azon munkálkodott, hogy ebben az esztendőben emberek ezreinek juttasson abból az évezredes bölcsességből, amelynek esszenciájából a lélekpillangók megszületnek, mióta világ a világ. A férfi jól ismerte a Vonzás Törvényét, a Titkot. Így lettek barátok az asszonnyal, akinek az volt a küldetése, hogy a harmóniát hozza el a világba. Mindketten régen tudtak már az aranycsillámról a szívük közepében, mert az világított, s köréjük gyűjtötte azokat, akiknek szívében mostanában gyúlt ki a fény. Három fényképet néztek az asztalon, vaskos könyvekkel vették magukat körül, s munkájukat áthatotta az Erő. 

Apropó::: Milyen az a szikomorfa???Még magyarul se tudom,nem hogy angolul...elképzelésem nincs róla!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése