Egy saját vers

Megszülettem,keringőztem

Félelmet messze űztem

Szeretettel barátkoztam

S soha nem sajnálkoztam.

Boldog lettem,s szerettem

Mindenkinek segítettem

Zenéltem és énekeltem

Szívemben szeretettel éldegéltem.

Szorongás,düh nem barátom

Nincs rájuk szükségem ezen a világon

Öröm,segítőkészség,s laza nyugodt szeretet

Ez az amit szívem szeret.

Miért oly nehéz néha élve

Félelmek nélkül élni

Magabiztosan a világba nézni

Az emberek reakcióitól nem elhúzódva félni,s

A szemükbe nézni.

Ezer a gond valahol bennem megoldásra várva

De legalább ezen sorokban kiadva.

Lényeg,......,hogy szeress,s hidd,

Hogy viszontszerethetnek.

Mert szerethető vagy nagyon is

Csak nehezen hiszel

Pedig magadban ezer mély érzést viszel.