2011. november 23., szerda

Így én, keresem a feketét a fehérben Keresem a vonalat a tenyérben

Egy időben ezt nagyon szerettem..mert így is éreztem magam,akkoriban teljesen..mint a Varga Viktor,kicsit különc,kicsit művészlélek,kicsit keresi magát,s kicsit...próbálja elfogadni,azt aki..kicsit együtt is éreztem vele,valahogy megtalálom a közös életérzést a festegető,versíró emberekkel,azokkal,akik ugyanolyan "különcök" mint valahol én (megsúgom,van egy olyan kis lényem is hogy Lélekmanó;),bennem lakik ez a kis lény,s néha amikor írogatok,olyan mintha vele beszélgetnék,vannak kis hóbortos fantáziás-fiktív dolgaim,hiteim)....Egy időben sokat hallgattam ezt..ma már,ma már talán kicsit jobb a helyzet.Úgy érzem bár "keresem a feketét a fehérben,keresem a vonalat a tenyérben",de kezdtem elfogadni,azt aki vagyok..és...a ceruzával rajzolt fantomkép mögött a valódi én még nem teljesen vállalható,de mindig egyre nagyobb részt nyitok meg magamban.A tükör vigyorog,s furcsán néz...és azt mondja,igen,ez vagy Te...néha egy laza trükkel új arcot cserél,mégis megpróbálja elfogadni azt akit lát.

Így én, keresem a feketét a fehérben
Keresem a vonalat a tenyérben
De érzem azt, hogy nekem így jó, jó, jó
Ceruzával rajzolt fantomkép esküszöm, pont mint én!
Hát mit is tettem, bár csak érteném!
Itt járok mégis szabadon én, vonz a veszély!
Bár őrültnek látszom de nézz meg jól, kinek is árthatnék?!

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Rám vigyorog a tükröm oly furcsán néz valamilyen laza trükkel már megint új arcot cserél
De érzem azt hogy nekem így jó, jó, jó
Legurult az égről most a hold, biztosan teljesen tele volt
Velem is megtörtént de nekem így jó, jó, jó
Felnőhetnék csak becsapás, hogy nagynak látsz.
A külsőség is csak kifogás, egy megtévesztő máz.

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Nem kéne semmit szólnom
A kérdéseim kisbetűkre szórom
Hányszor volt már túl veszélyes ami szívből szólt!



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése