De látjátok,még ma is belecsúszok mély depressziós időkbe,hiszen ez az oldal se lenne,ha hétfőn nem borulok fel,s nem érzem azt,hogy itt a vég.Kegyetlen tud lenni!Néha azt érzed belehalsz a görcsösségbe,s a sírásba,de aztán mindig új nap kezdődik.
Viszont ez most,egy kis ismertető a Fókuszolásról!
A fókuszolás folyamata Gendlin eredeti meghatározása szerint 6 lépésből áll. A lépések a következőek:
1. Teremts egy kis szabad teret magadnak (Clearing the Space)
Vonulj vissza önmagadba, relaxálj és szentelj figyelmet a testi érzeteknek. Egyszerűen figyelj befelé, talán a gyomrod, mellkasod vagy nyakad tájára. Érezd meg, hogy mi jelenik meg ott, ha felteszed magadnak a kérdést: Hogy megy a sorom?
Bármit érzel, bármi kéri a figyelmed, vedd fel vele a neked leginkább megfelelő távolságot. Engedd meg magadnak, hogy egy kis szabad hely jöjjön létre közted és az érzés között. Egy szabad tér, ahonnan biztonságból foglalkozhatsz a felmerülő érzésekkel.
2. Az átélt érzet (felt sense)
Abból, ami megjelent válaszd ki azt, ami a leginkább kéri a figyelmed, amivel leginkább foglalkozni szeretnél, de ne menj bele a érzésbe/problémába. Inkább lépj hátrébb tőle pár képzeletbeli lépést, és innen rátekintve próbáld megérezni, hogy milyen érzést kelt a probléma minden egyes részlete együttesen a testedben. Ne gondolkozz! Hiszen a felmerülő érzéseknek, problémáknak túlságosan sok része ahhoz, hogy külön-külön gondolni tudjál rájuk. Azzal, hogy a testedre összpontosítod a figyelmed, át tudod engedni magad a gond vagy probléma, mint homályos egész érzetének. Képes vagy teljességében átélni az érzést, mindazzal ami kapcsolódik hozzá.
Abból, ami megjelent válaszd ki azt, ami a leginkább kéri a figyelmed, amivel leginkább foglalkozni szeretnél, de ne menj bele a érzésbe/problémába. Inkább lépj hátrébb tőle pár képzeletbeli lépést, és innen rátekintve próbáld megérezni, hogy milyen érzést kelt a probléma minden egyes részlete együttesen a testedben. Ne gondolkozz! Hiszen a felmerülő érzéseknek, problémáknak túlságosan sok része ahhoz, hogy külön-külön gondolni tudjál rájuk. Azzal, hogy a testedre összpontosítod a figyelmed, át tudod engedni magad a gond vagy probléma, mint homályos egész érzetének. Képes vagy teljességében átélni az érzést, mindazzal ami kapcsolódik hozzá.
3. Fogantyú (vagy Kapaszkodó) (Handle)
Keressél ehhez a homályos érzéshez egy “fogantyút”, ami megragadja az átélt érzet speciális minőségét. Keress magadban egy képet, egy szót,egy hangot, emléket, szimbólumot stb., ami kapcsolódik az érzéshez. Adj magadnak időt ennek megtalálására.
Keressél ehhez a homályos érzéshez egy “fogantyút”, ami megragadja az átélt érzet speciális minőségét. Keress magadban egy képet, egy szót,egy hangot, emléket, szimbólumot stb., ami kapcsolódik az érzéshez. Adj magadnak időt ennek megtalálására.
4. Rezonáltasd (Resonating)
Ellenőrizd, hogy a fogantyú és az átélt érzet illeszkednek-e. Mond ki magadban a szót, vagy idézd fel az emléket és figyeld, hogy a tested mit jelez vissza. Az illeszkedő fogantyú testi váltással , megkönnyebbülés érzésével vagy az átélt érzés bármilyen változásával jelentkezhet. Ez mind annak a jele, hogy a bizonytalan testi érzésed jelentést nyer, a fogantyú és a felt sense közötti oda-vissza mozogással.
Ellenőrizd, hogy a fogantyú és az átélt érzet illeszkednek-e. Mond ki magadban a szót, vagy idézd fel az emléket és figyeld, hogy a tested mit jelez vissza. Az illeszkedő fogantyú testi váltással , megkönnyebbülés érzésével vagy az átélt érzés bármilyen változásával jelentkezhet. Ez mind annak a jele, hogy a bizonytalan testi érzésed jelentést nyer, a fogantyú és a felt sense közötti oda-vissza mozogással.
5. Tegyél fel kérdéseket az átélt érzetnek (Asking)
Kérdezd meg magadtól, hogy mi az ami az egész problémát ilyenné teszi? Az “ilyenné” helyére behelyettesítheted a fogantyút, ami a felt sense-hez illeszkedik. Azonban ne gondolkodj a válaszon, csak a testi érzésre figyelj. Ha a válasz hamar jön és nem jár az átélt érzet változásával, akkor ne foglalkozz ezzel. Az igazi válasz a testben érződik – egy váltás, egy “halvány ajándék”: kellemes fellélegzés és megkönnyebbülés.
6. Fogadd az üzenetet, ami érkezik (Receiving)
Ami a váltással érkezett, azt üdvözöld magadban és helyezd el egy biztonságos helyre, a neked leginkább megfelelő módon (képzeld el, ahogy beteszed egy szekrénybe vagy magadon kívülre helyezed). Köszönd meg a testednek mindazt, amit megmutatott.
Ne kezdjél el arra törekedni, hogy rögtön megértsd, amit a folyamat alatt átéltél. Csak őrizd az érzést, ami utána maradt benned.
Ami a váltással érkezett, azt üdvözöld magadban és helyezd el egy biztonságos helyre, a neked leginkább megfelelő módon (képzeld el, ahogy beteszed egy szekrénybe vagy magadon kívülre helyezed). Köszönd meg a testednek mindazt, amit megmutatott.
Ne kezdjél el arra törekedni, hogy rögtön megértsd, amit a folyamat alatt átéltél. Csak őrizd az érzést, ami utána maradt benned.
Forrás: http://fokuszolas.hu/mi-a-fokusz/a-fokuszolas-lepesei/
Ami nekem nagy élmény volt,személyesen,az a fókuszkísérés.Az egyetemen egy pszichológus,pszichológián PhD-s fiatal oktatónk vezette be ezt az önismereti szemináriumokon,majd csinált egy haladó kurzust.Addigra már szerintem ő is elvégezte a fókusztréneri képzést.Nekünk is megtanította.
Igazán a haladó csoportban láttuk át a képet,addigra tisztult le.
Igazából nekem...ami az igazi nagy s ütős élmény volt,az a fókuszkísérés.Ez a módszer,bár egy szint után elvileg képesek vagyunk egyedül is művelni,páros interakcióra épül.
A fókuszoló,s a kísérő között teljes harmónia,s összhang van,figyelem,odafigyelés és megértés,koncentráció.Azt éli át az ember hogy...mással foglalkozik,annak a másiknak a folyamatban 100% szüksége van ránk,ránk támaszkodik..egy jó kísérővel nagyon jó tud lenni a folyamat is.
Azért mondom mindezt,mert átéltem,a folyamatot külső kíséréssel,a 3 napos kurzus alatt,milliószor.(péntek,szombat,vasárnap)..Végére már kitéve betéve tudtuk a kísérőszöveget.Az se mindegy,hogy van,hogyan mondjuk.
Aztán meg...ami óriási élmény volt,kísérőként is átélni mindezt.Sőt,nekem az még jobb volt,mert a segítő felem működhetett.A csoportban,kiscsoportban 3an voltunk+az Emőke,ott volt figyelni,koordinálni.Egy lány,megpróbálta velem,hogy kísér,belesült szegény..le kellett állítani mert nekem se volt jó.Szegényt sajnáltam mert ez egyfajta csalódás volt neki.
Velem így az Emi,a csoportvezetőnk csinálta,kísért,majd maradtunk ketten..én és egy srác.
Ott a haladó csoport utolsó napján,a végén ez volt a fő attrakció,amitől mindenki félt..menni fog e.Izgultunk.(mint életem első esettanulmánya 17évesen agykontrollon,pár évre rá már lazábban,s sokkal nagyobb hittel ment,s igenis bennünk van,mindenkiben az intuíció képessége,csak a zajos világ,a sok gondolat,gond s érzés,külső hatás,a civilizációs hatások nem engednek minket "figyelni".)
A srác akkor azt mondta,nem meri,nem mer kísérni.Engem viszont az Emi "belelökött" a helyzetbe,s azóta is köszönöm neki,hiszen fantasztikus élmény volt..magamtól pedig néha félek belefogni dolgokba a kishitűségem miatt.Viszont,ezt..akkor és ott át kellett élnem.Így kellett történnie.
Megszűnt a külvilág,voltam én a srác és a problémája,kísértem,figyeltem,finoman,minden kis apró rezzenését visszajelezve,kicsit izgulva,előttem papír a kísérőszöveggel...de ami elismerés volt,hogy a végén azt mondta a srác,nagyon jó volt..a fókusz minden egyes lépését végig tudta vinni,mindig jött amire várt,ami rámutatott a gondjára...és na szóval,minden kishitűség,s szerénység nélkül,jól csináltam.Amik meg egy-kettő apró megfogalmazásbeli hiba volt,arra az Emi rávilágított.
Ez hihetetlen boldoggá tett és feltöltött.Talán azért ment könnyedén mert agykontrollon az esettanulmányban is vezettem már embert.S engem s vezettek visszafele.Szívesen csinálok ilyesmit,szívesen foglalkozok emberekkel.
Feltöltődve s sok élménnyel,sok érzéssel,gondolattal mentem haza vasárnap,a hétvégi Fókusz-összevont kurzus után,bár az agy...ilyenkor pozitívan lenullázódik és "bekómál",amikor sűrűn kell dolgoznia,s így,pszichés szinteken,nem racionális gondolkozás szintjén.
Emlékszem a legeslegelső,a kezdő Fókusznál,még az Önismereti kurzus után ahogy mentem haza rám tört a sírás,s otthon is..fél órát zokogtam.Tudnak ezek hatni...mélyen,főleg ha az ember körbead egy papírt egy csoportban,s elindítja így: Azt szeretem benned,hogy .............//Szeretem benned .........//Szeretem ......// s mindenkinek lett egy papírja,mások pozitív elfogadó visszajelzéseivel,szeretetével.
Akkor a haladó hétvégénk utána találtam ezt az oldalt: Ha felkeltettem az érdeklődést,s bárkit érdekelne a Fókuszolás : http://fokuszolas.hu/
Ahogy hazajöttem,utána épp egy jó barátom tele volt gondokkal,nagyon nem jó életszakaszát élte,gondoltam,segíthetnék neki..ezzel.Elgondolkoztam.Annyi volt a baj,nem tudta mi ez a Fókusz,nem volt hozzá elméleti háttere sem,de gondoltam mesélek neki róla...s megpróbálhatnánk.Bennem a segítés vágya volt,az együttérzés,s a mély segítőkészség.De addig gondolkoztam,pro-kontra,nem mertem neki szólni,felajánlani ezt,s jól tettem(!!!).1. mi van ha belesülök,s nincs velünk képzett fókusztréner.Veszélyes! Az nagyon rosszul hatott volna ki lelkileg,rá legfőképp,de rám is.Elkezdtem azt érezni...hogy nagyon nagy felelősség.De mindez,amikor párban dolgozik az ember,akár agykontrollon akár egy fókuszban,ez mindig nagy felelősség szerintem...fontos,hogy jól csinálja a kísérő,ne legyen szakadozott,ahogy beszél,nyugodt hangja legyen..az viszont nálam megy.Nagyon szeretem az ilyen páros munkákat...s ma....ha bármikor lehetőségem lenne a fókuszra,párban,belefognék.
A leírtakat egy 3évvel ezelőtt,ha nem 4 az egyetemen éltem még át..s azóta kiestem a gyakorlatból.
Remélem,azért érdekesen hangzott.:-)..átélni az igazi!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése