2011. november 11., péntek

Őszből a Télbe élve

Rossz,hogy korán sötétedik.Viszont ennek is megvan a maga jó oldala,a mécses,a láng, a melegség,a gyertya melege,a párologtató és a levendulás olaj.Néha felnézek a Holdra,s még az is olyan messzinek tűnik.Messzi van a Hold,s messzinek érzem az embereket,a barátokat is.Az ember ilyenkor hajlamosabb bezárkózni,bebújni az ágyba..sokszor hajlamosabb az őszi-téli depire,fokozottan kívánja a csokit..hiányzik az embereknek a fény,a természetes fény, a napocska melege.Decemberben viszont jön a Karácsony,a Szeretet Ünnepe,s a szívek melegsége biztosan újra egymásra talál.
Du. kimentem mamához..többször mondta,hogy olyan szomorú vagyok.Hát..ha nem is szomorú de egykedvű biztosan,hideg van,köd van,hullanak a levelek,sötét van..az az ember aki valahol szíve mélyén nem stabil,ilyenkor még ingatagabb tud lenni.Vigyázni kell a süllyedéssel,felfele kell törni szépen a fény felé.
November van,lassan csúszunk bele a télbe,egyre rövidülnek a nappalok..s ez hogy hat rám?Reménytelenséget,néha szomorúságot szül,erősíti a magány s az egyedüllét érzését.
Közben pedig....küzdök,munkát keresek,próbálkozok,s ha le is kell feküdnöm du. felkelek mire jön egy-egy tanítvány.Ezekben az őszi-téli időkben talán néha még a motiváció is visszaesik,de muszáj valamiféle munkát találnom.A magántanítás jó dolog,éhen nem halok,de megélni ebből nem lehet.Hasonlóképp,a zenélés vagy akár a  grafológia...hogy imádom azt is,szívesen tanulnám,de abból se fogok megélni.Olyan dolgot kell csinálni,keresni,amiből meg lehet élni.Olyat amihez tehetségem van,ami passzol a képességeimhez.Ez nagyon nagyon nehéz néha...hiszen jelenleg el vagyok veszve ezekben a kérdésekben.

Hogy az ember hogy tartsa magát életben mindig minden helyzetben,akár ősszel és télen??Zenével,művészetekkel,képekkel,versekkel!Olyan dolgokkal,melyek közvetlenül a lélekre hatnak!!!

Fényjáték
A napraforgók nem egymásra néznek,
egész valójuk feltárják a fénynek,
mert fényre vágynak és a fényből élnek.
Nem a virág, a fény tehát a lényeg,
a napraforgók nem egymásra néznek.
De jó,hogy tőlük tanulni lehet még!
Elnézem őket, én is így szeretnék...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése