Könyvtár,egy 280 ft-os verses könyv,és egy régi bejegyzés hangulatos felrémlése.....forrást,költőt ne tessék kérdezni tőlem.....:)))) azt tudom itt legkevésbé...csak beleszerettem ebbe a versbe....
FÉNY-ÁRNYÉK-BOSZORKÁNYTÁNC
Mellénk ült a fény,mert úgy gondolta
Mindkettőnkkel önmagát megosztja
Átkarolta vállunk s mi összebújtunk vele
Mint egy sosem-volt,sosem-lesz tündérmesébe'
Félistenek voltunk,boldogok nagyon
Forró nyári éjben,zuhogó kék fagyon
Esőben,hóban,tikkadt pusztaságon
Túl a kerek égen,túl e zord világon
Azt hittük így marad minden,ami szép
Messzi volt a közel,és közel a messziség
Ám jöttek az árnyak,tán jönniük is kellett
Elloptak csókot,ezer édes percet
Lelöktek mellőlünk mindent,ami drága
Szent és múlhatatlan volt a világba'
Pedig úgy éreztük,már minden a miénk
Semmi a minden s minden a semmiség
Végül csak ültünk,utolsó olthatatlan vágyban
Magamnak csókod,neked jövőt kívántam
Úgy fájt e vágy,hogy beleremegtem
Tudtam,ez utolsó,tán legutolsó percem
S elvágtattunk egy késő őszi napon
A fény melléd,az árnyék mellém ült a bakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése