Az a legrosszabb amikor várok valakit...aki nem jön..pedig de. rám írt,hogy jön ide cipőt nézni,s benéz kicsit,du. 2-3 óra fele tervezte,most negyed 6..még jöhet...1óra még van este 6ig..aztán már sötétedik.Nem várogatom az illetőt...
Ezekben a percekben élem meg legintenzívebben a magányt...amikor valaki jönne,ígérte...de nem jön...és nem tudom,bízzak e benne,hogy jön e még ma....és beszélhetünk...csak pár szót..mert aztán jön egy újabb hét...
Volt itt süti...hogy majd jön..de miközben vártam/várom,már felfaltam az összeset...aztán persze utálom magam,hogy hogy nézek ki...
Az ember sokszor magányból eszik,lelki békére vágyik,szeretetre,elfogadásra..édességre,mellyel elűzi a szomorúságot...eszik,eszik aztán ott belekerül a körbe,hízik...az önbecsülése még inkább csökken..az,hogy szeresse magát,szinte lehetetlen...stb stb stb,nem sorolom a hízás lelki okait,mikéntjeit..tegnap este pl egy óriásit sírtam,jó késő volt már,fürdés után..több zsepit tele sírtam szeretet és önelfogadás témában...hát megmondom,jól esett lefeküdni és aludni...
A kutya a másik lakásban apáéknál..igazából ott se érezném most sokkal jobban magam..mindegy,egyedüllét vagy mondjuk 1 vagy 2 ember ott van köröttem..itthon itt ülök,ott is ezt tenném....jó lenne,ha lenne itt egy kis vörösbor legalább...jobb mint a süti...lehet estére szerzek...halálkomolyan..mondja egy most olyan 26éves,aki 19 éves koráig szinte semmit nem ivott,szó szerint semmit nem voltam hajlandó,még a pezsgő is majdnem visszajött...sőt még utána se...lassan viszont..megéreztem milyen egy-egy fincsi likőr,megszoktam a pezsgőt,s azóta hamar fogy..., megéreztem,milyen az amikor lazít,azt is milyen magányosan inni pár pohárral...az egyetlen baj,hogy eléggé...hmmm...a határokat mindig mindenben kell tudni...és néha ez nem egyszerű...kicsit tompábban már minden más...
Ha az illető szava ellenére nem jönne,újabb apró csalódás lenne,nem nagy,de ez már alapvetően bezárna felé..persze hogy nálam meg az elme már kombinál...felhívhatnám,de nem fogom..kérdezgetni nem fogok,jön e,nyomulni se fogok..kivárok..talán ez zár be...de nem akarok senki fele nyomulni..néha majdnem beleesek ilyen csapdákba...nem vagyok igazán beszédképes,működőképes az emberek között...az a heti 2-3 tanítvány jó kis "szerepjáték" tanár-tanuló..mondjuk így hogy egyenként járnak hozzám,így magánúton,ez sokkal személyesebb..és jó...nekem is,s nekik is..de úgy érzem máshogy képtelen vagyok nyílni,tanárként is őket kérdezgetem...és...megmondom én nektek: a zárt szív az egyik legfájdalmasabb dolog a világon.
Várom már a szerdai reiki-t...de hol van az még....
Egyik nap meg anyával levisszük Zsebikét Almádiba körömvágásra és tappancs közötti szőr meg pofaszőr-nyírásra....mert megint kezd nem látni a Drága...:)))
Ezek talán úgy próbálnak kiszakítani...szerdán töltődök csütörtök,péntek..jó néha kicsit....ha nem is nyílni,csak emberek között lenni...Agykontroll Klub,Reiki,bármi,ÉletMagHáz...ez a két hely,három stabil,köztük,itt lelazulok kicsit..biztonság van,valamilyen formában egyensúly,szeretet....megéltem sok jó dolgot,s nem félek...s ez nekem fontos.Ezen túl pedig bátorságpróba....
"Semmi ágán, egyedül némán
Lent a föld, fent az ég
Menni kéne, mozdulni végre
De visszatart valami még..."
Már a chat: mégsem mentem cipőt nézni..du. meg begörcsölt a hasam....-pedig,hogy vártam-...kellett a menzesznek betenni...ami persze tudjuk nem jó dolog,érthető hogy ilyenkor az ember bealszik és legszívesebben nem megy sehova.....pedig hogy vártam...most triplán depis meg magányos lettem,a megértés mellé ez társul...a chat-től meg frászt kapok...nincs kihez szólni...még jó hogy a kis Cunci itt van nekem...ez a legújabb beceneve Zsebikének: Cunci :-DDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése