József Attila a semmi ágán,őszi érzések

Érzés itt-érzés ott.Belső görcsök,bizonytalanságok,anya-lánya harcok,szabadságvágy,egy jó adag félelem,szorongás és szorongásoldó,magányoscsónak a tengeren ésatöbbi remény és reménytelenség,valahol a pokol és a mennyország határán...felfele húzva a mélyből: versek,zene,színek,képek...és itt van az őszi,esős,depis idő.Megérkezett ami engem képes nagyon megzavarni és beledönteni abba amibe nem szándékozok beledőlni...no,ez az az ősz,az esős,vizes amit nem szeretek.....
Az ilyet viszont szeretem: fotózgatásra alkalmas,színeslevelű világ,levélgyűjtés,gesztenyegyűjtés:...és persze jönnek a mécsesek,az illóolajok..az őszi hangulatok varázsai...s lassan közeledünk a Karácsonyhoz.:-)

Reménytelenül

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyûlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.