2012. szeptember 10., hétfő

W.Sándor: Két csönd :)

Még egy kis szépség mára,kis csönd s magány...a vizembe tettem levendulacseppeket.Szükségem volt rá a du.i anya-lánya kapcsolatból fakadó görcsös sírás után.

A hegylejtői házat
körülkeríti erdő
körülkeringi felhő.
Az ajtajában összeér
a külső csend s a belső.
/Weöres Sándor: Ének a határtalanról/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése